Súlyos árat fizethet a semmittevésért ez a korosztály: megjöttek a friss adatok, ők vannak a legnagyobb veszélyben

2025-ben az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok 11 százaléka tartozott a NEET-kategóriába, vagyis nem állt foglalkoztatásban, és nem vett részt sem oktatásban, sem képzésben. Ez enyhe csökkenést jelent a 2024-es 11,1 százalékhoz képest (2015-ben még 15,2 százalékon állt ugyanez a mutató).

A NEET-ráta jelentős eltéréseket mutatott az egyes korcsoportok között. A 15–19 évesek körében mindössze 5,3 százalék volt azok aránya, akik nem dolgoztak és nem is tanultak. A 20–24 éves korosztályban ez az arány már 12,8 százalék volt, míg a 25–29 évesek között elérte a 14,7 százalékot.

Országos bontásban Hollandia rendelkezett a legalacsonyabb NEET-rátával, 5,3 százalékkal. A kedvező mutatójú országok közé tartozott még Svédország 5,9 százalékos, valamint Szlovénia 7,6 százalékos eredménye is. A lista másik végén Románia állt 19,2 százalékkal, míg Bulgáriában 13,8, Görögországban pedig 13,6 százalékot mértek.

Az elmúlt évtizedben az EU 27 tagállamából 22-ben csökkent a NEET-fiatalok aránya. A legnagyobb javulást Olaszország érte el, ahol a mutató 25,7 százalékról 13,3 százalékra esett vissza. Görögországban 24,1 százalékról 13,6 százalékra, Horvátországban pedig 19,8 százalékról 10,8 százalékra csökkent az arány. Magyarországon 15,1 százalékról 10,6 százalékra csökkent ez a szám, ami szintén jelentősnek számít.

A nem dolgozó, nem tanuló státusz hosszú távon komoly kockázatokat hordoz magában, ugyanis minél több ideig marad valaki távol a munkától és az oktatástól, annál nehezebb lesz a munkaerőpiaci elhelyezkedése is. A tapasztalat és a képzettség hiánya is versenyhátrányt okozhat, emellett számolni kell a mentális egészségre gyakorolt hatással is.

A fiatalok átmenetét az oktatásból a foglalkoztatásba segíthetik a különböző gyakornoki programok, a szakképzési lehetőségek bővítése, valamint a pályakezdők munkába állását támogató intézkedések is. Mivel a probléma több millió fiatalt érint, jelentős társadalmi és gazdasági kihívást jelent Európában, ami indokolja a sürgető intézkedéseket.