Súlyos bajban a magyar mezőgazdaság: tömegesen jelent meg egy új kártevő a földeken

Az idei nyáron több vármegyéből is jelezték egy eddig ismeretlen, poloskaszerű rovar tömeges megjelenését - tájékoztatott Lang Balázs, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnöke a gazdálkodóknak küldött levelében.

A Növénydoktor Kft. által közzétett információk szerint a vizsgálatok azonosították a kártevőt: a déli fényes bodobácsról van szó, amely korábban csak a természetes ökoszisztéma részeként volt jelen, most azonban jelentős problémákat okoz a mezőgazdasági területeken.

A kártevőt eddig Bács-Kiskun, Tolna, Fejér, Somogy, Baranya, Csongrád-Csanád és Pest vármegyékben észlelték nagy számban. A felszaporodás elsősorban repcetarlókon és árvakelésű repcén kezdődött, ahonnan a rovarok továbbterjedtek a környező kultúrákra és lakott területekre is.

A déli fényes bodobács számos növénykultúrát veszélyeztet, köztük a repcét, napraforgót, szóját, kukoricát, paprikát, valamint különböző zöldségeket és gyümölcsöket is. A kártevő jellegzetes tüneteket okoz: szúrásnyomok, foltok és szövetelhalások jelennek meg a leveleken és terméseken, a palánták lankadnak, zavart szenved a magképződés, a napraforgó kaszatai sérülnek, a paprikában és kukoricában pedig minőségi károk keletkeznek, ami a termények piacképességének romlásához vezet.

A szakértő szerint a kártevő elszaporodását a száraz, meleg időjárás és az éghajlatváltozás segítette elő, aminek következtében ez az őshonos faj háttérfajból rövid idő alatt jelentős mezőgazdasági kártevővé vált. A megelőzés érdekében a szakemberek javasolják a repcetarlók mielőbbi talajba dolgozását, a gyomok irtását, valamint a veszélyeztetett kultúrák környezetének rendben tartását.

Nagy egyedszám esetén a védekezéshez kombinált rovarölő szerek kijuttatását ajánlják a nappali órákban, amikor a rovarok tömegesen jelen vannak. Hatékony lehet a felszívódó szerek (például flupiradifuron, cyazypyr) és kontakt hatású készítmények (például deltametrin, cipermetrin) együttes alkalmazása. Riasztó hatással bír a pirogénsav (faecet) is.

"Nemcsak az idegenhonos inváziós fajok jelentenek veszélyt, hanem az őshonos kártevők is, ha a környezet számukra kedvezően változik. Ezért a folyamatos megfigyelés és megelőző védekezés kulcsfontosságú" – jelezte Lang Balázs. Mindeközben a szőlőültetvényeket egy másik betegség tizedeli, a szomszédos országokban pedig már megjelent a szántóföldeket és erdőket fenyegető egyik legveszélyesebb rovarfaj is.