Ártalmas is lehet a túl sok karácsonyi fény? Ideje lenne visszavenni, vagy csak túlaggódjuk ezt a fényszennyezés ügyet?

Meglepetésünkre, a téli fényszennyezés eléggé elhanyagolt téma, nem csak mi nem találkoztunk vele, de a szakirodalom is viszonylag keveset foglalkozik vele – tudtuk meg Farkas Alexandrától, az Agrárszektor szakértő újságírójától. Aki hozzá is tette:

"Ennek egyik oka, hogy az évnek ebben az időszakában az élővilág nagy része pihen vagy jóval kevésbé aktív. Télen nincsenek annyira látványos rovarrajzások, és a madárvonulások többsége is lezajlott, vagy nem éjszakába nyúlik. Bár a darvak és a vadlibák ebben az időszakban is vonulnak, nem tudunk róla, hogy a kivilágított városok fényei számukra különösebb veszélyt jelentenének. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a nyári időszakban számos kutatás bizonyította: egy-egy erősen megvilágított épület komoly problémát okozhat a madaraknak, eltérítheti őket a tájékozódásban, szélsőséges esetben pedig akár neki is ütközhetnek a kivilágított objektumoknak."

A rovarok esetében is elmondható, hogy télen alig találkozni rajzó fajokkal

Ellenben nyaranta jól ismert jelenség például a dunavirág kérészek tömeges eltérítése: ahelyett, hogy a folyók felszíne felett maradnának, hatalmas rajokban gyűlnek össze a part mentén a lámpák körül, majd az aszfaltra hullva pusztulnak el, ami évről évre milliárdos természeti kárt okoz hazánkban is. Az erős fények hasonló gondokat okozhatnak más fajoknál is – elég csak a balatoni árvaszúnyogokra gondolni, amelyek idén szinte teljesen ellepték a kivilágított tóparti éttermeket is – ezek mind jól dokumentált jelenségek.

Télen is akadnak persze aktív rovarfajok – például a kis és nagy téliaraszolók vagy a nyárfapohók (szövőlepkék) – de ők jellemzően a sötét erdőkben mozognak, ahol nem találkoznak karácsonyi díszvilágítással. Ha azonban valamilyen okból egy erdőrészt hatalmas LED-füzérekkel világítanánk be, az őket is megzavarná: vagy odavonzaná, vagy éppen elriasztaná őket.

Ez évszaktól függetlenül igaz lenne, hiszen a hatás nagymértékben függ a faj viselkedésétől, aktivitási idejétől és számos más tényezőtől. Ezt azonban télen alig vizsgálták, így kevés konkrét tudásunk van róla

– tette hozzá Farkas Alexandra.

Érdekességként a szakember kiemelte: bár ő maga sem ismert korábbi kutatást kifejezetten a téli fényszennyezésről, 2023-ban készült egy olyan vizsgálat, amely elsőként mutatta meg tudományos alapossággal, milyen intenzitású ez a jelenség az év különböző időszakaiban. Műholdas megfigyelések alapján kiderült, hogy

a keresztény országokban december–január környékén a legerősebb a fényszennyezés, elsősorban a karácsonyi díszvilágítás miatt.

Más vallási-kulturális környezetben ugyanakkor más időszakokban jelentkezik a csúcs – például a ramadán vagy a kínai újév idején. Vagyis a világ minden táján a legfontosabb ünnephez kapcsolódó periódusban tetőzik a mesterséges fény mennyisége.

Kutatások azt is igazolták, hogy az erősen megvilágított parkokban egyes fajok – például a feketerigó vagy a vörösbegy – akár télen, éjszaka is énekelhetnek – emelte ki a szakember. Ennél azonban jóval fontosabb, hogy a decemberi–januári fényár hormonális változásokat indíthat be azoknál a madaraknál, amelyek a tavaszi szaporodási időszakra készülnek.

A mesterséges fény miatt a szervezetük túl korán érzékeli a költési szezon közeledtét, így a madarak hamarabb kezdenek párzani, fészket építeni vagy tojást rakni. Ha a fiókák egy-két héttel korábban kelnek ki annál, minthogy a rovarok vagy más táplálékforrások megjelennének, az az életesélyüket jelentősen csökkentheti.

A világítástechnológia is változott – emiatt is nőtt a fényszennyezés

A régi, sárga fényű nátriumlámpák szűk hullámhosszon sugároztak, így viszonylag kevés állatfajra voltak hatással. A modern LED-ek ezzel szemben széles spektrumon világítanak, fényük a napfényhez hasonló, ezért jóval több állatfaj érzékelheti zavarónak – emelte ki Farkas Alexandra.

Csak emiatt is a fényszennyezett területek mérete világszerte évente akár 5–10 százalékkal is nőhet.

A szakember szerint a tudomány eddig elsősorban a tavaszi–nyári időszak fényszennyezésével foglalkozott, pedig a jelenség egész évben hatással lehet az élővilágra. Negatív hatása pedig rendkívül szerteágazó. A tengerpartokon például a kivilágított szállodasorok rendszeresen eltérítik a frissen kikelt teknősöket, amelyek a tenger helyett a fények felé indulnak, így gyakran autók áldozataivá válnak. A tengeri élővilág más része is sérülhet, hiszen sok mélytengeri faj biolumineszcenciával kommunikál; a hajók erős fényei megzavarhatják ezt a folyamatot.

A madarak esetében a kivilágított épületek tévútra vezethetik a vonuló fajokat, tömeges ütközéseket okozva, illetve a fény elriaszthatja őket bizonyos élőhelyekről.

Magyar kutatások arról is beszámolnak, hogy világos tornyokban kevesebb bagolyfióka kel ki, mint a sötét, zavartalan helyeken. A denevéreknél más jelenség figyelhető meg: mivel zsákmányuk, a rovarok kedvelik a fényt, a denevérek „ránéznek” a világított utcákra, ahol könnyen találnak táplálékot – ez pedig megváltoztathatja természetes vadászati stratégiájukat.

Az éjszakai erős fények nekünk, embereknek sem tesznek jót

Farkas Alexandra még kiemelte, hogy a fényszennyezés nemcsak az állatokra, hanem az emberre is hatással van.

Az esti mesterséges fény – különösen a LED-es eszközök erős kék spektruma – akadályozza a melatonin hormon termelődését, amely az alvási ciklus szabályozásáért felel.

A telefonok és laptopok késő estig való használata ezért könnyen álmatlansághoz vezethet, hosszú távon pedig összefüggésben állhat bizonyos megbetegedésekkel is. Ezért fontos a kijelzők éjszakai üzemmódja, amely csökkenti a kék fény mennyiségét.

Érdemes lenne tudatosabban átgondolni, hogyan használjuk a téli díszkivilágítást

A szakember szerint nemcsak ökológiai, hanem takarékossági okokból is érdemes átgondolni, hogyan használjuk a téli díszkivilágítást.

A legkímélőbb megoldás, ha a fényeket nem hagyjuk egész éjszaka működni, hanem időzítővel késő esti órákban – például 23 és 5 óra között – lekapcsoltatjuk. Ilyenkor úgysem látja senki, így egyszerre óvjuk a környezetet és a pénztárcánkat.

Hozzátette: világszerte hatalmas különbséget jelentene, ha a kültéri lámpákat szakszerűbben telepítenék. Rengeteg helyen ugyanis olyan világítótesteket használnak, amelyek felfelé szórják a fényt – így épp oda jut a legnagyobb mennyiség, ahol nincs rá szükség, és ahol a madarakat, denevéreket és más állatokat a leginkább zavarja.

Ezzel szemben a lefelé irányított, felülről fedett lámpák jelentősen csökkentenék a fényszennyezést, és a csillagos égbolt láthatóságát is javítanák.

A kerti világításoknál ugyanez érvényes: a divatos kis napelemes lámpák vagy a mozgásérzékelős fények gyakran irracionálisan erősek, sokszor a fél utcát bevilágítják. Pedig léteznek olyan típusok, amelyek kizárólag lefelé világítanak, és csak azt a területet fényesítik meg, amelyre valóban szükség van.

Farkas Alexandra szerint a klímaváltozásról hatalmas a társadalmi diskurzus, a fényszennyezés azonban – bár ugyanúgy környezeti probléma – jóval kevesebb figyelmet kap. Pedig mint mondja, mindennapi életünk része, és bár hazánkban a téli ünnepi világítás általában nem okoz komoly ökológiai zavart, a világ más részein már teljesen más lehet a helyzet. Azokban az országokban, ahol a karácsonyi időszak nyárra esik – például Ausztráliában vagy Hawaii-on –, sokkal több állat aktív, így ott a fények élővilágra gyakorolt hatása jóval erőteljesebb lehet.

Összességében a szakember úgy látja, hogy bár a hazai ünnepi fények általában nem jelentenek súlyos ökológiai problémát, a fényszennyezés egész évben jelen lévő, szerteágazó jelenség, amely az ökoszisztémára és az emberi egészségre egyaránt komoly hatással van.

A túlzásba vitt kültéri világítás tehát nemcsak energiapazarló, szükségtelen és zavaró, de még káros is lehet.

Negatív hatással van ugyanis az éjszakai életmódot folytató vagy sötétben is aktív állatokra, és a pihenni vágyókra egyaránt, legyenek azok emberek, állatok vagy akár növények. Tudatosabb használattal – időzítéssel, irányított fényekkel és mértéktartó világítással – egyszerre tehetünk a természetért, az élővilágért és saját komfortunkért is.