Laborban készül a jövő új szuperélelmiszere: idő kérdése és hazánkban is megjelenhet?

A hüvelyesek a világ számos részén fontos szerepet töltenek be az emberi táplálkozásban. Elsősorban jó növényi fehérjeforrásként tartják számon, de kedvező rost-, vitamin-, ásványianyag-, valamint egyéb, biológiailag aktív komponensei miatt egyre több kutatási eredmény számol be a hüvelyesek egészségvédő hatásairól. Az étrend rendszeres kiegészítése hüvelyes terményekkel csökkentheti a leggyakoribb, súlyos betegségek (elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, rák) kialakulásának kockázatát.

Segítség a szervezetünknek és a Földnek

A sokszor mellőzött hüvelyesek amellett, hogy tápanyagban gazdag alapanyagok, fehérjetartalmuk jelentős, számottevő vas- és rost-források, fenntarthatósági szempontból is előnyös lehet a fogyasztásuk. A hüvelyesek termesztésének vízigénye ugyanis más fehérjeforrásokkal összehasonlítva jóval kisebb. Nitrogénmegkötő tulajdonságuknak köszönhetően javítják a talaj termékenységét, ezáltal a földek termőképességét is. Hosszú eltarthatóságuk miatt az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben egyaránt kiemelkedő szerepük van.

Ez lehet a jövő szuperélelmiszere?

A szárazbab fenntartható fehérjeforrás, költséghatékony, jobban szabályozza a nátriumbevitelt, mint a konzerv bab, és gazdag tápanyagokban, például káliumban, kalciumban és élelmi rostokban. Szóval, miért nem eszünk belőle többet?

A Modern Farmer korábbi cikke szerint az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) szakemberei szerint valószínűleg azért, mert olyan sokáig tart a főzés. A szárazbab főzése akár két órát is igénybe vehet – és ez nem számít bele a néha 12 órás előáztatásba.

Ez az oka annak, hogy most az USDA cukorrépa- és babkutató részlegének tudósai olyan száraz babot tenyésztenek, amely az idő töredéke alatt megfő.

Karen Cichy növénygenetikus és szárazbab-szakértő vezetésével két olyan bab fajtához fűznek reményket, amelyeket a legtöbb amerikai nem ismer: a Mayocoba és a Manteca. Ezek mindketten gyorsabban főnek, és ami talán furcsa, de még fontosabb: sárga színűek. Cichy laboratóriumának tudósai 295 különböző méretű és sárga árnyalatú babfajtát termesztettek és főztek 2018-ban és 2019-ben.

A laborban termesztett babokat a világ minden tájáról, többek között Ugandából, Kolumbiából és Haitiból szerezték be. A csapat 2022-ben tette közzé eredményeit. Mint azt kutatásukban kiemelték, a sárga szárazbab már népszerű Latin-Amerikában, a Karib-térségben és Afrikában. A száraz sárgabab népszerűsége a világ más részein segíthet rávenni a gazdálkodókat egy olyan új növény termesztésére, amelyre igen is van kereslet.

Mit lehet tudni a két babfajtáról?

• A Mayocoba, amely Peruból származik, népszerű Mexikóban. Ovális alakú és telt, krémes állaga miatt gyakran sütik. A hagyományos Mayocoba bab azonban még mindig órákat igényel a konyhában. A Mayocoba főzési ideje egytől három óráig terjedhet, attól függően, hogy mennyi ideig áztattuk a babot korábban. Viszont az új Mayocoba fajta - a kutatók szerint - főzési ideje körülbelül 20 perc.
• A Manteca Chiléből származik. Halványsárga színű, és néha íveltnek tűnik a hilumgyűrűje miatt, a maghéján lévő heg miatt, amely jelzi, hol csatlakozott egykor a növényhez. Népszerű a chilei fogyasztók körében, mivel könnyen emészthető, és alacsony puffadást észlel. Ezenkívül egyes Manteca fajták nemcsak gyorsan főnek, hanem magas a vas biológiai hozzáférhetősége is. Ez azt jelenti, hogy a babban lévő vas könnyen felszívódik a szervezetünkben.

A tanulmány közzététele óta a laboratórium két Mayocoba és Manteca fajtát nemesített, amelyeket szántóföldi kísérletekben értékeltek, és most a szellemi tulajdon védelmére és a kiadás jóváhagyására várnak. Ha minden jól megy, Cichy arra számít, hogy a két fajta idén nyáron kereskedelmileg forgalomba kerülhet. Ezután pedig a babtermelők és -kereskedők feladata lesz, hogy a babot értékesítsék a fogyasztóknak.