Beütött a sörkatasztrófa: kinyírta a válság a kisüzemi főzdéket, tovább nőhet a hazai sör ára?

A kisüzemi sörfőzdék tizede bezárt, és még 10-20 százaléka lehet az amelyik látens módon üzemel, vagyis sört nem főznek, hanem csak várják, hogy a körülmények javuljanak, mondta az rtl.hu-nak Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekképviseleti és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke.

Nagyon nehéz ebben tisztán látni, mert nem szívesen vallják be, hogy tönkrementek, van, aki még befektetőre vár, emiatt nem kommunikálja kifelé mindezt

- fogalmazott. Gyenge – aki a Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa is egyben, és malátaértékesítéssel is foglalkozik – hozzátette: gyakran csak olyan jelei vannak a szünetelésnek vagy bezárásnak, hogy nem rendelnek gabonát a főzéshez.

A bezártakon felül a sörfőzdék 10-20 százaléka szüneteltetheti a tevékenységét, így az is előfordulhat – mivel Magyarországon 80 kisüzemi sörfőzdével lehetett még tavaly számolni – hogy akár 20-25 főzde is becsukja a kaput.

A legnagyobb probléma az iparágban, hogy az energiaválság keményen odavágott a magyar kisüzemi sörfőzésnek, mivel a sörgyártás rendkívül energiaintenzív vállalkozás, akár gázzal, akár elektromos árammal dolgoznak. A tavalyi év második felében azzal szembesültek a sörfőzdék tulajdonosai, hogy öt-tízszeresére nőtt az energiaár, így fordulhatott elő, hogy egy dél-dunántúli kisüzemi sörfőzde mestere arról számolt be, hogy a korábbi kétmillió forintos villamosenergia-ár húszmillió forintra nőtt. Volt, aki „szerencsésebb” volt, és 8–900 ezer forintról „csak” 3,5–4,5 millió forintra ugrott az éves gáz-, vagy villanyszámla.

Az energiaárak emelkedése mellett az inflációs válság is sújtja az iparágat, főként amiatt, hogy az élelmiszerárak növekedése az egyik legmagasabb. A sörhöz szükséges alapanyagok ára is alaposan kilőtt, aminek a fogyasztók isszák meg a levét, mert a sörfőzdék is emelik az áraikat.

A Pénzcentrum március elején írt arról, hogy 2022 és 2023 januárja között 37,8 százalékkal drágult a sör Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal szerint januárban pedig 9,3 százalékot.

A 37,8 százalékos sörinflációval egyébként Magyarország mindenkit lenyomott az Európai Unióban, utánunk Litvánia jön 19,8 százalékkal, vagyis alig több, mint fele akkora drágulással. Az uniós átlag 11-12 százalékos volt az Eurostat szerint, vagyis nagyon magasnak tekinthető a hazai helyzet.

A kisüzemi sörfőzdéken sokat segítene, ha a „sörtörvényt” betartanák: egy vendéglátóhely akkor kaphat felmentést a termékkizárólagosságot előíró megállapodások tilalma alól, ha egy önálló kisüzemi sörfőzde termékét is árulják csapolva, és ez utóbbi mennyisége eléri az eladott sör 20 százalékát. Ezzel akarták megakadályozni, hogy a nagy sörgyártók teljesen leuralják a piacot. Gyenge korábban úgy nyilatkozott, hogy ezt a szabályozást nem tudják betartani, így a kisüzemi főzdék termékeit nem lehet kapni a vendéglátóhelyeken.