Hangsúlyos dolog derült ki a hazai csapvízről: ekkora esély van egy ivóvízjárványra

A Víz és Egészség Jegyzőkönyv egy 1999-ben létrehozott nemzetközi egyezmény, amelynek célja a vízzel összefüggő (fertőző és nem fertőző) megbetegedések megelőzése az egyezményhez csatlakozott országokban. A WHO Európai Régió (amely nem csak a földrajzi értelemben vett Európát, hanem a Kaukázus és Közép-Ázsia országait is magába foglalja) 53 országa közül 41 tagja vagy aláírója az egyezménynek.

A Víz és Egészség Jegyzőkönyvet a részes felek által megválasztott vezetőség, valamint az ENSZ-EGB és a WHO Európai Iroda által közösen biztosított titkárság irányítja. Magyarország a következő három évben látja el az elnöki feladatokat.

A Jegyzőkönyvvel kapcsolatos kérdéseinkre Dr. Vargha Márta vízhigiénés szakértő válaszolt, aki részletesen is beavatott bennünket az elnökségi feladatokba.

Ahogy fogalmaz:

A munkatervről és a vezetőségről a háromévente megrendezett találkozón döntenek a résztvevő országok. Magyarországot 2022 novemberében választották meg, a következő hároméves időszakra (2023-2025). Ezalatt Magyarország irányítja a vezetőségi testületet, képviseli a Jegyzőkönyvet más nemzetközi fórumokon, pl. az ENSZ Vízkonferencián, és meghatározó szerepe van a munkaprogram összeállításában. Ezen kívül Budapest lesz a helyszíne a részes felek következő találkozójának 2025 novemberében.

Arra a kérdésre, hogy milyen szerepet tölt be a Jegyzőkönyv az érintett országok tekintetében, a szakértő a következőket mondta el:

A vízzel összefüggő betegségek megelőzését a Jegyzőkönyv két mechanizmuson keresztül támogatja. Egyrészt a résztvevő országok saját maguk számára állítanak fel célkitűzéseket, a nemzeti prioritásoknak és lehetőségeknek megfelelően. Emellett közös prioritási területeket is meghatároznak, amelyekhez kapcsolódó feladatokat nemzetközi együttműködésben végzik, egy vagy több ország vezetésével. Ilyen közös téma például az ivóvízhez és szennyvízszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása, a klímaadaptáció elősegítése, a vizes infrastruktúrák biztonságos üzemeltetése, vagy az egészségügyi és oktatási intézmények vízellátásának és higiénéjének fejlesztése.

Dr. Vargha Márta azt is kifejtette, hazánknak milyen célkitűzései és feladatai vannak:

Bár Magyarország vízhigiéné szempontjából szerencsés helyzetben van, a közműves ivóvízellátottság és a csatornázottság mértéke európai összehasonlításban is jó, és az ivóvízjárványok rendkívül ritkák, továbbra is vannak feladatok. A lakosság 5%-a nem csatlakozik a közüzemi ivóvízhálózathoz, az ő biztonságos ivóvízellátásukról mindenképpen gondoskodni kell. Az ivóvizek és a fürdésre használt vizek védelme az újonnan megjelenő szennyezésektől, akár új kórokozóktól, akár az emberi egészségre ártalmas kémiai anyagoktól, folyamatos feladat.

A Jegyzőkönyv munkaprogramjának végrehajtásának hazai felelőse a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A Központ és jogelődjei kezdetektől részt vesznek a Víz és Egészség Jegyzőkönyvben. Az akkori országos tisztifőorvos, Dr. Pintér Alán, az alapítók között volt. Azóta is az NNK és jogelődjei delegálják a Jegyzőkönyv hazai fókuszpontját, jelenleg Dr. Vargha Mártát, aki most az elnöki feladatokat látja el. Az NNK irányítja a Jegyzőkönyv hazai végrehajtását is, a több minisztérium és szakmai szervezet képviselőjét tömörítő Víz és Egészség Munkacsoport segítségével.

A Jegyzőkönyvvel kapcsolatos alelnöki feladatokat a következő három éves időszakban Portugália és Németország fogja ellátni. Az elnökséget Magyarország Belorusztól veszi át.