A legtöbb autós nem is sejti: ennyi üzemanyagot bukunk évente a forgalmi dugókban

Az európai városok és régiók nagymértékben fektetnek be a fenntartható mobilitásba, hogy ezzel is mérsékeljék a közlekedés éghajlatra gyakorolt hatását, javítsák az itt élők életminőségét, csökkentsék a fosszilis tüzelőanyag-fogyasztást és növeljék az úgynevezett energia-ellenállóképességet.

Az Európai Unió kohéziós politikájának köszönhetően az európai országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az elmúlt évtizedben több mint 18 milliárd eurót költenek a tiszta, illetve tisztább városi közlekedés előmozdítására, miközben több száz helyi projektet finanszíroznak.

Ez az összeg 2030-ra várhatóan növekedni fog, és ki fogják egészíteni az unió új generációs, Next Generation névre hallgató, a gazdaságot és a társadalmat átalakító, pandémiás helyreállítási tervből származó forrásokkal.

A tanácskozáson felhívták a figyelmet arra, hogy a Cseh Köztársaság az egyik vezető autóbuszgyártó az Európai Unióban, és egyike azoknak az uniós országoknak, amelyek a legtöbb városi közlekedési projektet finanszírozzák, az elmúlt évtizedben szám szerint közel hétszázat. Egy új keletű megfogalmazás szerint a főváros, Prága a „zöld átmenet bajnoka”: a település egy éve fogadta el 2030-ra szóló klímatervét, amely a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kívánja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, miközben a várost környezetbarát metropolisszá és még vonzóbb, élhetőbb hellyé alakítaná.

Zdeněk Hřib prágai polgármester, a Régiók Európai Bizottsága (CoR) kihelyezett ülése keretében szervezett kétnapos rendezvény házigazdája szerint Prága egyértelmű üzenetet küld az unió felé: a városok létfontosságúak az európai zöld megállapodás végrehajtásához, és közvetlen uniós finanszírozásra van szükségük. Hozzátette: a prágai klímaterv egy részletes és ambiciózus ütemterv a város szén-dioxid-kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére; a fenntartható mobilitás a terv egyik alapvető pillére.

A szén-dioxid-mentes mobilitás a legfontosabba a városainkban, ha azt szeretnénk elérni, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges kontinenssé váljunk. A nyolcadik kohéziós jelentés azt mutatja, hogy a közlekedés az Európai Unió üvegházhatást okozó kibocsátásának csaknem egynegyedéért felelős, tehát ez a fő ok. Ezért minden olyan politikai, jogi és technikai akadályt meg kell szüntetni, amely akadályozza a kohéziós politikát abban, hogy városainkban és vidéki térségeinkben finanszírozza a zöld mobilitást. Hiszem, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy mindenki számára sikeres legyen a tisztességes ökológiai átmenet

- mondta Emil Boc, Kolozsvár polgármestere a tanácskozáson, aki a területi kohéziós politikával és uniós költségvetéssel foglalkozó szakbizottság, a COTER kihelyezett ülését vezette.

A vita során a helyi és regionális vezetők lehetőséget kaptak arra is, hogy megosszák egymással a városi mobilitás bevált gyakorlatait, és bemutassák az önkormányzat által megvalósított projekteket. A találkozó során a COTER tagjai megvitatták az Európai Bizottság által a közelmúltban előterjesztett, úgynevezett FAST-CARE eszközt is, amelynek célja, hogy segítse a városokat és régiókat az ukrajnai háború elől menekülő menekültek megsegítésében. A javasolt rugalmassági intézkedések megfelelnek az Régiók Európai Bizottsága kulcsfontosságú igényeinek, de – amint arra több tag is rámutatott – úgy tűnik, hogy a továbbra is fennálló vészhelyzet kezeléséhez új pénzügyi források mozgósítása szükséges.

A helyi vezetők hangsúlyozták a bizottság nemrég elfogadott, nyolcadik kohéziós jelentéséről szóló véleménytervezetben a kohéziós politika szerepét hosszú távú befektetésként a régiók jövőjébe, amelynek hatását nem szabad aláásnia az előre nem látható költségvetési hiányosságok fedezésének szükségessége miatt.

A COTER tagjai öt másik véleménytervezetet is elfogadtak:

• Az új EU városi mobilitási keretrendszer;
• a kis városi területek, mint kulcsszereplők az igazságos átmenet kezelésében;
• útmutató a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztéséhez;
• a földközi-tengeri térség makroregionális stratégiája felé;
• az uniós költségvetés saját forrásainak következő generációja.

A tervek szerint mind a hat véleményt a Régiók Európai Bizottsága októberi plenáris ülésén fogadják el, amelyre a Régiók és Városok 20. Európai Hetén kerül sor.

A Régiók Európai Bizottsága emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a közelmúltban közzétett 8. Kohéziós Jelentés azt mutatja, hogy „a 2008-as gazdasági válság következtében 2008 és 2014 között bekövetkezett meredek csökkenést követően az Európai Unióban a közlekedésből származó üvegházhatású kibocsátások 2014 és 2019 között az 1990–2008 közötti időszakhoz hasonló mértékben nőttek, körülbelül 2 százalékkal évente."

A COTER ülésén elfogadott véleménytervezetekben a helyi és regionális vezetők rámutatnak arra, hogy a kohéziós politika jelentős mértékben hozzájárul az európai zöld beruházásokhoz és az EU energiafüggetlenségéhez. Felszólítják az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy új hosszú távú európai stratégiát 2030-ra, amely összekapcsolja a zöld és a digitális átállást, ugyanakkor erősíti az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, összhangban a kohézióban bevezetett „ne károsítsd a kohéziót” elvvel.

A COTER tagjai arra is emlékeztettek, hogy a városközpontok gazdasági növekedése közvetlenül összefügg a mobilitás gördülékenységével, amely az erős tömegközlekedési gerinctől függ. Az Európai Számvevőszék szerint a forgalmi dugók uniós szinten évi 270 milliárd euróba kerülnek.