Nem csak a környezetre károsak: bőrgyulladást is okozhat ennek a poloskának a csípése

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) a Heol.hu-nak elmondta, hogy az inváziós poloskafajok közül az észak-amerikai származású tölgy csipkéspoloska az, amelyik természetes élőhelyeken, tölgyesekben is nagy számban fordul elő, s napjainkra már erdészeti károsítóvá vált.

Harmos Krisztián, a BNPI Nógrádi Tájegységének vezetője közölte, Magyarországon 2013-ban észleltek először tölgy csipkéspoloskát. Mivel rendkívül gyorsan terjed, napjainkra az egész országban jelen van. A titkuk, hogy az apró rovarok ráhullanak a gépjárművekre, s főként így jutnak egyre távolabb.

Sajnos már teljes tölgyes állományokat láthatunk nyaranta, melyeket ellepett a csipkéspoloska. E kártevők tápnövényei elsősorban a tölgyek, melyeken hihetetlen egyedszámban el tudnak szaporodni, nyár közepére akár teljes lombelszáradást okozva. A poloskafaj tömeges megjelenése nemcsak az embereket zavarja, hanem ennek hatására a tölgyfák egészségi állapota romlik, növekedésük csökken, a tölgyekhez kötődő gazdag életközösség pedig elszegényedhet

- mondta el a portálnak a szakértő.

A tölgy csipkéspoloska mára az egyik jelentős inváziós rovarfajjá vált Magyarországon, a biológiai inváziók jellegzetességeit és veszélyeit is jól mutatva. Sikeres inváziójának egyik fő okát az állományaira jelentősebb hatást gyakorló természetes ellenségek hiányában kereshetjük, de a klímaváltozással összefüggő enyhe telek, meleg és aszályos nyarak is elősegíthették ezt, hangsúlyozta a szakember. Környezeti szempontból is megfelelő eljárások – például természetes ellenségeinek kutatásokkal megalapozott betelepítése – még nem állnak rendelkezésre. Rovarölő szerekkel elpusztíthatók a poloskák, és ez városi fák esetén technikailag is kivitelezhető, de számolni kell ennek káros mellékhatásaival, mind az emberi egészségre, mind az életközösségekre nézve

- tette hozzá a tájegységvezető.

A másik, hazánkban tömegesen előforduló idegenhonos kártevő a szintén Észak-Amerikából behurcolt platán csipkéspoloska. Miután más fákon nem él meg, a lakott területek, parkok, fasorok platánjainak tömeges károsítójaként van jelen évtizedek óta. Ahol az emberek jelentős számban érintkeznek velük, ott nagyon zavaró a jelenlétük, ráadásul bőrgyulladást is előidézhetnek

- mondta Harmos Krisztián.

A zöld vándor- és az ázsiai márványospoloskák előfordulását a lakosság segítségével monitorozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete. Aki ilyen példányokkal találkozik, az töltse ki az ELKH honlapján található kérdőívet, és aki teheti, készítsen fotót is róluk, és küldje el a képet az invaziospoloska@gmail.com címre, kérik.