Ez a biogazdák titkos receptje: így lesz műtrágya nélkül is gazdag a betakarítás

Az erdők és dzsungelek tele vannak élettel: a növények egészségesen növekednek, pedig senki sem foglalkozik velük, nem gyomlálják, nem trágyázzák őket, mégis képesek élni és gyarapodni, írja egy friss cikkében a One Green Planet. A jelenlegi mezőgazdasági rendszer nem működik jól, mivel teljesen ellentétes a természettel. Az ember jelenleg küzd a növényekkel: átülteti, áttelepíti őket, vagy ami még rosszabb; trágyával, vegyszerekkel próbálja elérni, hogy minél több terménye legyen.

A portál szerint a talajjal ugyanez a helyzet: az emberi beavatkozás hatására felborul a természet törékeny egyensúlya, és ahelyett hogy gondoznák, ártanak a földnek. A gazdaságok olyan haszonnövényeket termesztenek, melyek kiszívják a tápanyagokat a talajból, míg végül mesterségesen kell pótolni ezeket, hogy folytatódhasson a termesztés.

Amikor a föld fel van szántva, a talaj elkezd kiszáradni, ezért a földművesek elkezdik öntözni őket, rengeteg vizet és pénzt beleölve a műveletbe. Amikor a föld kiszárad, mikroorganizmusok és egy teljes ökorendszer pusztul el, a szél és a víz pedig erodálni kezdi a felső földréteget. A szerző szerint aratás után a földet parlagon hagyják; nincs semmilyen tápanyag, amiből feltöltődhetne és regenerálódhatna a földalatti ökoszisztéma.

Az erdők talaja rendkívül gazdag tápanyagokban, ezért is képes ezeken a területeken annyi növény megélni. Ahhoz, hogy ez fenn is maradjon rengeteg fajta növény együttélése szükséges: a bokrok, fák levelei lehullanak, és az ágak némelyike is a földön végzi, ez a vegyes növényi hulladék teljesen beterítik a talajt, majd lebomlik. Az erdei talaj így képes mindig megújulni. A növényi hulladék, ami időről időre beborítja a földet, rendkívül sokféle, így minden szükséges tápanyag megtalálható benne. A különféle növényeknek különbözik a gyökérrendszere; mindegyik más és más fontos feladatot lát el, és különböző tápanyagokat igényel és ad a rendszernek.

Azzal, hogy az avar újra és újra beborítja a földet, a talaj felső rétege komposztálódik és védve van a kiszáradástól és az eróziótól is. A cikk szerint a növényi törmelék lebomlásával táplálja a talajt, így semmilyen anyag sem vész kárba, nincs szükség trágyára, vagy vegyszerre: a rendszer fenntartja önmagát. Ahhoz, hogy az erdők példáján okulva a természetes módszert át tudjuk ültetni a termőföldekre, sok mindent figyelembe kell vennünk:

1. A növényeknek szükségük van a keveredésre

A cikk rámutat arra, hogy a gyökérrendszerek némelyike mélyre nyúlik, és lentről nyeri ki a szükséges tápanyagokat, míg más gyökérrendszerek inkább vízszintes irányba terjeszkednek és a talaj felső rétegét fogják meg. A felszínen is rengeteg féle növény él, és mindegyik másra „jó”. Míg az egyik taszítja a rovarokat, a másik rengeteg szerves anyagot állít elő, amivel a többi növényt táplálja, ráadásul megtalálhatók az olyan növények is, amik gyümölcsöt, magvakat, vagy csonthéjasokat teremnek, ezek még jobban színesítik a lebomló növényi hulladék összetételét. A termőföld, akár az ember, nem képes életben maradni, ha csak egy féle tápláléka van: szüksége van a sok féle növényi anyagra, hogy fenn tudja tartani az ökoszisztémát.

2. Ne áss

A felásott, felforgatott föld a talajban élő organizmusok halálát jelenti. Ezek pusztulása azonnal megnöveli a föld termékenységét, mert az elhalt organizmusok elkezdnek komposztálódni, ez pedig sok tápanyagot generál, ez az oka annak, hogy a megművelt földek tele vannak gyomnövényekkel. A komoly probléma akkor kezdődik, amikor nincs élet, és lebomlandó anyag sem a talajban. A portál szerint ahelyett, hogy felforgatnánk a földet, érdemesebb békén hagyni, ami odalent van: minél kevesebbet ásunk, annál kevésbé zavarjuk meg a földalatti ökoszisztémát.

3. Védd meg a talajt

A föld betakarása megvédi a talajt és az abban élő organizmusokat. Így a föld megőrzi a nedvességet, és ezáltal újabb és újabb tápanyagokkal telített földrétegek jönnek létre, ahelyett, hogy a régi, kimerült föld maradna a felszínen. Az erdőkben az organikus hulladék beborítja a talaj felületét, ezzel védi és táplálja is egyben a földet. Ez a módszer egy kertben is megvalósítható: a kihúzott gyomnövényeket ne dobjuk ki, egyszerűen csak hajítsuk el őket a kertben, a leveleket ne gereblyézzük mindig azonnal össze, hagyjunk belőlük a kertben, vagy szórjunk szét szalmát, szénát, vagy füvet, esetleg használjunk kérget, vagy faforgácsot. A szerző meglátása szerint a lényeg az, hogy csak azt távolítsuk el a kertből, amit fel akarunk használni. Ha így teszünk, a kert ökoszisztémája egészségesen fennmarad és a talaj nem válik meddővé.

Ha ezt a három pontot betartjuk, akkor a kertünk ökorendszerként fog működni, ezáltal fenn tudja tartani magát anélkül, hogy bármilyen vegyszeres, vagy más kertészeti beavatkozást kéne tennünk. Az eredmény tápanyagokban gazdag talaj, és ezáltal egészséges termény lesz.