Örökre búcsút vehetünk a forinttól: megvan a céldátum, ekkortól jöhet az euró Magyarországon

A konferenciát Orbán Anita videóüzenete nyitotta, melyben a külügyminiszter arról beszélt, hogy Európának a globális versenyképesség megőrzése érdekében gyors cselekvésre van szüksége, Magyarországnak pedig erősítenie kell az európai együttműködést, valamint rendeznie kell uniós kapcsolatait.

A külügyminiszter elmondta, hogy Európának a nagyhatalmi verseny, a technológiai átalakulás és a geopolitikai bizonytalanság közepette nem újabb diagnózisokra, hanem gyors és határozott lépésekre van szüksége, hiszen néhány év késlekedés évtizedes lemaradást okozhat. Szerinte a gazdaság, a biztonság és a geopolitika egyre szorosabban fonódik össze, miközben az energiaellátás, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia meghatározza Európa jövőbeli versenyképességét és cselekvőképességét.

Orbán Anita hangsúlyozta, hogy Magyarország érdeke is egy erős és versenyképes Európai Unió, a nemzeti érdekeket pedig Európában és nem Európával szemben kell érvényesíteni. Ennek részeként a regionális együttműködést gyakorlati alapokra kell helyezni, Magyarországnak pedig ebben megbízható és kezdeményező partnernek kell lennie.

A magyar gazdaság felzárkózásához ugyanakkor a miniszter szerint mindez önmagában nem elég, szükség van hatékonyabb államra, jól működő piacgazdaságra és versenyképes oktatásra.

A tartós növekedéshez széles tudásbázisra és a társadalom egészének teljesítményére van szükség, ezért a tudás nem lehet kevesek kiváltsága

– emelte ki.

A miniszter a nemzetközi bizalom és Magyarország hitelességének jelentőségét is kiemelte. Ennek érdekében az országnak teljesítenie kell vállalásait, és kiszámítható partnernek kell lennie. Az európai kapcsolatok rendezése, a jogállamiság helyreállítása és az uniós forrásokhoz való hozzáférés így a gazdasági érdekek és a nemzetközi megítélés szempontjából is meghatározó.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos bejelentés érkezett az uniós pénzekről: teljesítették a feltételeket, több ezer milliárd forint a tét

A kormány teljesítette az uniós helyreállítási források lehívásához szükséges valamennyi jogalkotási feltételt és mérföldkövet

Európa versenyképességének kihívásai

Az Európai Unió versenyképességének erősítése az elmúlt években az uniós gazdaságpolitika egyik központi kérdésévé vált. Európa egyszerre küzd a lassú döntéshozatallal, a nagyhatalmak közötti gazdasági versennyel és a technológiai átalakulás kihívásaival. A Draghi-jelentés és az Európai Bizottság versenyképességi iránytűje egyaránt a termelékenység növelését, az innováció ösztönzését és a beruházások élénkítését sürgeti, melyről a Portfolio konferenciáján megszólaló szakértőknek is nagyon hasonló a véleménye.

Branko Milanovic szerb-amerikai közgazdász is Európa egyik legnagyobb versenyhátrányának a lassú döntéshozatalt tartja. Szerinte a 27 tagállam eltérő nemzeti érdekei megnehezítik a közös fellépést, miközben a nacionalista politikai irányzatok erősödése tovább hátráltathatja az uniós reformokat. Milanovic szerint Európa a jövőben is fontos globális szereplő marad, de nehezen veheti fel a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával.

A globális egyenlőtlenségek jövőjét illetően a mesterséges intelligencia és a globalizáció alakulását emelte ki. Az AI várhatóan növeli a tőkejövedelmek súlyát, és elsősorban azoknak kedvezhet, akik tőkével rendelkeznek, a hatás mértéke azonban egyelőre bizonytalan. A globalizáció korábbi hulláma mérsékelte a világ jövedelmi különbségeit Kína felzárkózásán keresztül, ez a folyamat azonban a közgazdász szerint megtorpanhat, mivel India és az afrikai országok növekedése egyelőre nem feltétlenül képes átvenni Kína korábbi szerepét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kína fittyet hány az amerikai vámokra: száguld a gazdaság, minden várakozást felülmúl

A világ második legnagyobb gazdasága 5,2%-kal bővült az év második negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

Michael Koplovsky, a College of Europe vendégprofesszora szerint a régi világrend és a korábbi kereskedelmi rendszer már nem tér vissza, Európának pedig az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktusban kell megtalálnia a helyét. A szakértő három stratégiai irányt jelölt meg az unió számára:

• a védekező eszközök megerősítését,
• a belső ellenállóképesség növelését és
• a kereskedelmi kapcsolatok diverzifikálását.

Szerinte az EU-nak gyorsabban kell reagálnia a gazdasági sokkokra, és a költséghatékonyság helyett nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a gazdasági folytonosságra és biztonságra.

Koplovsky is úgy véli, Európa nem lesz az Egyesült Államok és Kína egyenrangú versenytársa sem gazdasági erőben, sem politikai befolyásban, de megfelelő intézkedésekkel képes lehet megvédeni az érdekeit. Az uniós stratégiában ezért a versenyképességnek és a gazdasági biztonságnak kell előtérbe kerülnie.

Carlos Mulas Granados, a Nemzetközi Valutaalap Közép-, Kelet- és Délkelet-Európáért felelős regionális képviselője szerint Közép-Kelet-Európa továbbra is az uniós növekedés egyik motorja lehet, ehhez azonban meg kell újítania korábbi gazdasági modelljét. 

Az alkalmazkodás kulcsa szerinte a gazdaság további diverzifikációja, az innováció felgyorsítása és a termelékenység növelése lehet. Felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazására való felkészültségben továbbra is jelentős a lemaradás. Emellett szerinte a munkaerőpiaci tartalékok jobb kihasználása, különösen a nők, a fiatalok és az idősebbek foglalkoztatásának növelése szintén enyhíthetné a demográfiai problémákat, melyet az OECD 2025-ös jelentése is alátámasztja.

Mulas Granados szerint a következő uniós költségvetés átalakulása nemcsak kockázatot, hanem lehetőséget is jelenthet a térség számára, ehhez pedig az állam, a magánszektor és az egyetemek szorosabb együttműködésére, valamint a termelékenységet ösztönző beruházásokra és reformokra lesz szükség. 

Az euróövezeti csatlakozás önmagában nem elég

Visszatérve Magyarországra és az ország előtt álló feladatokra, Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az euró bevezetéséről, valamint arról beszélt, hogy Magyarországnak még jelentős gazdaságpolitikai feladatai vannak, mielőtt ez megtörténne. A kormány vállalása szerint Magyarország 2030-ra teljesítheti a maastrichti kritériumokat, így Kurali szerint a csatlakozásról 2031-ben születhet döntés, az euró tényleges bevezetésére pedig 2032. január 1-jén kerülhetne sor.

Kurali ennek egyik fontos feltételeként említette a gazdasági felzárkózást, ezen belül az ár- és bérszínvonal közeledését az euróövezeti átlaghoz, hiszen Magyarországon az árszínvonal jelenleg az eurózóna átlagának mintegy 70 százalékán, a bérek szintje pedig körülbelül 60 százalékán áll.

2026-ban az európai átlagfizetések igen jelentős eltéréseket mutatnak az egyes régiók között. Nyugat- és Észak-Európában a legmagasabbak a bérek, míg Kelet- és Délkelet-Európában ennél jóval alacsonyabbak. A különbségek hátterében több tényező áll, köztük a gazdasági fejlettség, a termelékenység, az iparági szerkezet, valamint az, hogy az egyes országok milyen mértékben kapcsolódnak a globális piacokhoz.

Átlagfizetések Európában 2026-ban. Forrás: India Data Map

Az alelnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az euróövezeti csatlakozás önmagában nem garantálja a felzárkózás folytatását, Orbán Anitához hasonlóan úgy gondolja, hogy ehhez hosszú távon is versenyképes gazdaságra van szükség.

A közös valuta legfontosabb előnyei között a kiszámíthatóbb kamat-, inflációs és árfolyam-várakozásokat, az árfolyamkockázat és átváltási költség megszűnését, az alacsonyabb kockázati prémiumokat és a nemzetközi intézményi védőhálót emelte ki. A csatlakozás ugyanakkor a gazdaságpolitikai önállóság bizonyos fokú feladásával jár, mivel az Európai Központi Bank kamatpolitikája nem feltétlenül igazodik minden esetben a magyar gazdaság aktuális helyzetéhez, emellett az olcsóbb finanszírozás túlzott hitelezést és eszközáremelést indíthat el. A jegybank alelnöke a megfelelő átváltási árfolyam megválasztásának jelentőségét is hangsúlyozta, mivel ha ez nem konzisztens a gazdaság állapotával, az tartós versenyképességi problémákat okozhat.

Kurali Zoltán előadásában kiemelte, hogy az euró bevezetése után a korábbi csatlakozó országok gazdasági felzárkózása jellemzően folytatódott. A bérfelzárkózás is tovább haladt, a gazdasági teljesítmény alakulásához igazodva. Ugyanakkor a csatlakozást követően több országban felgyorsult az infláció, ezért nagyon fontos, hogy versenyképesen csatlakozzon Magyarország az eurózónához. A sikeres csatlakozáshoz pedig Kurali szerint a kormány és a jegybank összehangolt munkájára lesz szükség. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült az igazság az euró magyarországi bevezetéséről: meglepő, mit akarnak - minden egy irányba mutat

Támogatjuk vagy ellenezzük az euró gyors bevezetését? Mi állhat a különböző vélemények mögött? Mutatjuk!

Bakos Ádám, a VIG Alapkezelő szakembere szerint az euróbevezetés sikerének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő gazdasági felkészültség mellett a társadalmi támogatottság. Elmondta, hogy a korábbi csatlakozók példái alapján a fejlettségi szint önmagában nem garantálja a sikeres átállást, az euróövezeti csatlakozás időpontjának hivatalos kijelölése viszont jellemzően felgyorsítja a folyamatot.

Az ERM II árfolyam-mechanizmusba való belépés után az országok többnyire már rövid időn belül bevezetik a közös valutát. Bakos szerint az euróbevezetés a hitelminősítések javulását is elősegítheti, mivel a csatlakozásra készülő országok jellemzően fegyelmezettebb költségvetési politikát folytatnak és mérséklik a gazdasági kockázatokat.

A szakértő úgy látja, a magyar kötvénypiac már nagyrészt beárazta az euró felé vezető út pozitív hatásait, így a hozamok további csökkenésének lehetősége korlátozottabb. Bakos szerint a legfontosabb, hogy Magyarország következetesen haladjon a szükséges feltételek teljesítése felé, mert a csatlakozás nem néhány százalékpontos eltérésen fog múlni.

Az euróbevezetésének témakörénél maradva, Németh Péter, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a magyar euróbevezetés lakossági megítélését vizsgáló kutatást mutatta be. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 21,9 százaléka az árak emelkedését vagy felfelé kerekítését tartja a legnagyobb kockázatnak, 15,2 százalékuk a bérek, nyugdíjak és megtakarítások értékvesztésétől, 12,7 százalékuk pedig a kedvezőtlen átváltási árfolyamtól tart.

Az euró bevezetésének legnagyobb kockázatai a válaszadók szerint. Forrás: Németh Péter előadása, Mildred Digital.

Az euró bevezetésének feltételei közül a vásárlóerő megőrzése a legfontosabb a lakosság számára, ezt a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése, a stabil forint–euró árfolyam és a tartósan alacsony infláció követi. A válaszadók közel 80 százaléka úgy véli, hogy Magyarországnak idővel át kell vennie a közös valutát, de csak akkor, ha a gazdaság tartósan teljesíti a szükséges feltételeket.

Jó az irány, de van még mit tenni

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági és termelékenységi biztosa szerint is az új magyar kormány európai együttműködés melletti elköteleződése új fejezetet nyithat az ország uniós kapcsolataiban, és hozzájárulhat a gazdasági növekedés újraindításához.

Magyarország történelmi lehetőség előtt áll, amelyet az országnak meg kell ragadnia

– hangsúlyozta.

A biztos három kiemelt gazdaságpolitikai feladatot nevezett meg.

• Elsőként az államháztartás fenntartható pályára állítását sürgette, amelyhez a költségvetési hiány mérséklésére és egy hiteles középtávú fiskális tervre van szükség.
• Második prioritásként a beruházások ösztönzését emelte ki, amelyet az átlátható közbeszerzések, a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítése, valamint a kiszámíthatóbb szabályozási környezet segíthet.
• Harmadik területként az oktatás és a készségfejlesztés fejlesztését jelölte meg, mivel az ezen a téren fennálló lemaradások a versenyképességet és az innovációs képességet is korlátozzák.

Dombrovskis szerint e feladatok teljesítése a magyar gazdaság hosszú távú megerősödését, valamint az euróövezeti csatlakozás előkészítését is szolgálhatja.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője is hangsúlyozta, hogy valóban egyértelmű elmozdulás látható Magyarország Európai Unión belüli szerepfelfogásában, és egyre erősebb a szándék az őszinte, lojális tagállami együttműködésre. Mint mondta, a magyar gazdaság eddig is szorosan kapcsolódott az európai piachoz, most viszont az uniós intézményekhez való politikai viszony is változóban van.

Felidézte, hogy az elmúlt években számos konfliktus alakult ki Magyarország és az unió között. A 2018-ban megindított, hetes cikk szerinti eljárás, az uniós alapjogok érvényesülésével kapcsolatos aggályok, valamint a közbeszerzési és korrupcióellenes rendszer hiányosságai miatt egyes uniós forrásokhoz való hozzáférést is felfüggesztették, és a képviseletvezető szerint ezek a viták túlmutatnak a tagállamok és az uniós intézmények között szokásosan felmerülő nézeteltéréseken.

Az utóbbi időszakban ugyanakkor előrelépés történt a vitás kérdések rendezésében. A kormány megerősítette az Integritás Hatóság jogköreit, csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és teljesítettnek jelentette a Helyreállítási Tervhez kapcsolódó 27 szupermérföldkövet. A reformok nyomán az Európai Bizottság javaslatot tett a kondicionalitási eljárás lezárására, miközben az uniós alapjogokkal kapcsolatos fennmaradó hiányosságokról továbbra is egyeztetések zajlanak. Zupkó szerint tehát a folyamatok még nem zárultak le teljesen, de a változás iránti elkötelezettség egyértelmű.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megnyílik az EU-s pénzcsap: 4,2 milliárd euróhoz juthat Magyarország, itt van von der Leyen bejelentése

Az Európai Bizottság pozitívan értékelte a magyar kormány jogállamisági reformjait, így javaslatot tett 4,2 milliárd euró befagyasztott uniós forrás felszabadítására.

Oroszi Fanni és Matula Gábor, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkárai egy panelbeszélgetésen elmondták, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb feladata a hazai hozzáadott érték növelése és a befektetői bizalom helyreállítása. Matula Gábor szerint Magyarország nyitott gazdaság, magas exportaránnyal, ugyanakkor fontos kérdés, hogy az exportban mennyi magyar tudás és jövedelem marad. A hazai kis- és középvállalkozások mindössze 5 százaléka exportál, a többségük inkább beszállítóként vesz részt a nemzetközi értékláncokban. A minisztérium célja ezért a magyar hozzáadott érték növelése, amelyhez az exportfejlesztést támogató, egymásra épülő intézkedésekre és átfogó programokra van szükség. 

A magyar kkv-k teljesítménye 10 éves távlatban. Forrás: Portfolio és KSH

A magyar kkv-k exportteljesítménye az elmúlt évtizedben gyengült: miközben a vállalkozások száma jelentősen emelkedett, az exportból való részesedésük a 2014-es 19 százalékról 2024-re 12,8 százalékra csökkent. A szektor külpiaci jelenlétét az is korlátozza, hogy ahogyan Matula Gábor is mondta, sok kisebb vállalkozás közvetlen export helyett multinacionális cégek beszállítójaként kapcsolódik be a nemzetközi értékláncokba, ami stabil megrendeléseket biztosíthat, de függőséget is teremt.

Oroszi Fanni szerint az új kormányzatban nagyobb szerepet kaphat a versenypolitika, mivel számos piactorzító hatást és monopóliumot kell kezelni. Ehhez a szabályozási és végrehajtási gyakorlat áttekintésére van szükség, valamint fontos a vállalkozásokat érintő jelentősebb változtatások előtti konzultáció a piaci szereplőkkel. A bizalom helyreállítása szintén fontos feladat, hiszen egyes korábbi rendelkezések, például az állami elővásárlási jog bevezetése, jelentős bizalomvesztést okoztak a magyar és a külföldi vállalkozások körében. Oroszi a versenytörvény többszöri módosítását és a közbeszerzési kiírásokkal kapcsolatos kifogásokat is a rendezendő kérdések közé sorolta. Hangsúlyozta, hogy a szabályozási kivételeknek a közérdeket kell szolgálniuk.

A résztvevők szerint a vállalkozásokkal való párbeszéd, az átláthatóság és a kiszámíthatóság elengedhetetlen a partnerségi viszony helyreállításához. Oroszi Fanni kiemelte, hogy Magyarország helyét Európában kell meghatározni, a gazdaságfejlesztést pedig egységesen kell kezelni. Ehhez a kormányzaton belüli párbeszéd és az összehangolt működés megerősítésére is szükség van. Matula Gábor ezzel összhangban átlátható állami működést ígért, amely kiszámíthatóbb környezetet teremthet a vállalkozások számára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly kihívások előtt a magyar vállalkozások: ezek lehetnek a kitörési pontok

A tervezett száznál is több, közel 130 hazai vállalkozást keresett fel személyesen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a „100 nap – 100 vállalkozás” programban.

Nem elég a magyar tudás, saját technológiára lenne szüksége az országnak

Hernádi József, az Atos Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a magyar IT-szektor egyik problémája, hogy sok jó szakember külföldre ment, vagy Magyarországról külföldi vállalatok számára termel értéket. A mesterséges intelligenciára való felkészültség is elmarad a világ és a környező országok szintjétől, ezen belül különösen a kis- és középvállalkozások helyzete kedvezőtlen, míg a nagyvállalati szektorban sokkal pozitívabb a kép.

Az Eurostat friss adatai szerint a magyar vállalkozások 10,4 százaléka használt mesterséges intelligenciát, szemben a 20 százalékos uniós átlaggal, ami alátámasztja Hernádi megállapítását a hazai cégek AI-felkészültségének hiányosságairól.

Hernádi arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években piactorzító hatások jelentek meg: egyes vállalatok nem piaci alapon, hanem kapcsolati előnyök révén növekedtek jelentősen. A nehézségek mellett ugyanakkor számos erőssége is van a magyar IT-szektornak: rendelkezésre állnak jó szakemberek és utánpótlás, elérhetők képzések, az informatika továbbra is vonzó szakma, emellett az innovációs készség és a versenyképesség is jelen van.

Kuthy Antal, az E-Group ICT Software Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar technológiai szektor alapvető problémája, hogy miközben folyamatosan a hazai tudásról és a tehetséges szakemberekről beszélünk, a technológia előállításában továbbra sem vagyunk elég sikeresek. Megfogalmazása szerint nincs igazán önálló magyar technológiai szektor: jellemzően külföldi vállalatok hazai egységeiben dolgoznak a magyar szakemberek.

Az európai helyzettel kapcsolatban Hernádi kiemelte, hogy a kontinens keveset fektet a mesterséges intelligenciába, ugyanakkor annak használatában valamivel előrébb jár az Egyesült Államoknál. Kuthy szerint Európának nagyhatalomként kellene tekintenie magára, és nem szabad elfogadni azt a nézetet, hogy már lemaradt az AI-versenyben. Úgy véli, a technológia fejlődésének még csak az első milliméterénél tartunk, ezért bőven van lehetőség a felzárkózásra és új megoldások létrehozására.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mindenki AI-t akar, mégis itt bukik el a legtöbb cég: ez lehet a kulcs a milliárdos megtérüléshez

A cégek többsége szerint gyorsítja a munkát az AI, mégis csak kevesen érzik ennek valódi pénzügyi hatását.

A magyar kitörési lehetőségeket Hernádi az AI gyakorlati alkalmazásában, a speciális felhasználási területekben és a kis nyelvi modellek fejlesztésében látja. Kuthy szerint ugyanakkor az igazi előrelépést az jelentené, ha a szakemberek nagy gondolataiból saját technológia születne. Ehhez elengedhetetlen, hogy Magyarország képes legyen itthon tartani az innovatív ötletekkel rendelkező embereket, és hosszú időn keresztül lehetőséget biztosítson számukra a munkához és a fejlesztéshez. Hernádi a vállalatok és az egyetemek együttműködésének fontosságát hangsúlyozta, amely szintén hozzájárulhat a hazai technológiai szektor fejlődéséhez.

Európának nincs valódi alternatívája

A Portfolio konferenciájának záró paneljében Hamecz István közgazdász, Király Júlia egyetemi tanár és Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója értékelte a magyar gazdaság elmúlt két évtizedének teljesítményét és a felzárkózás lehetőségeit. Hamecz szerint Magyarország jelentősen lemaradt a régió több országától, miközben a magas költségvetési hiány és a laza hitelkondíciók ellenére is gyenge növekedést ért el. Király Júlia úgy vélte, hogy a 2000-es évek elején még kedvező gazdasági pályán haladt az ország, de a sorozatos gazdaságpolitikai kísérletezések eltérítették ettől. Szabó Balázs ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a felzárkózás részben sikeres volt, ám az eredmények nem feltétlenül érzékelhetők a mindennapokban: a fiatalok például komoly nehézségekkel szembesülnek a lakásvásárlás terén.

Hamecz a gyenge termelékenységnövekedést és a beruházások visszaesését nevezte a magyar gazdaság legfontosabb problémái közé. Szabó Balázs szerint a politikai kapcsolatok és az állami támogatások a vállalati versenyt is torzították, miközben a lengyel példa azt mutatja, hogy a gazdasági sikerhez nem feltétlenül néhány óriásvállalatra, hanem sok, nemzetközileg is versenyképes cégre van szükség. Magyarország feladata ezért olyan vállalatok megerősödésének támogatása, amelyek a nyugat-európai piacokon is megállják a helyüket. Szabó szerint a támogatási programok visszafogására is szükség lenne, hogy a vállalatok nagyobb mértékben piaci alapon versenyezhessenek.

A gazdasági felzárkózás szempontjából a szakértők Európát tekintették a legjobb iránynak. Szabó Balázs szerint Magyarország éppen akkor kezd visszatalálni az Európai Unióhoz, amikor a kontinens maga is komoly kihívásokkal küzd, de ez még mindig kedvezőbb választás, mint az alternatívák. Király Júlia a keleti nyitás tapasztalataira hivatkozva szintén azt hangsúlyozta, hogy Európának nincs valódi alternatívája. Hamecz pedig Szerbia példájával érvelt amellett, hogy az uniós kötődés hiánya nem kínál jobb gazdasági perspektívát.

A hosszú távú növekedés feltételeiről Király Júlia elsősorban az oktatás jelentőségét emelte ki. Szerinte az iskolák és a felsőoktatás megerősítése, valamint az európai kapcsolatok megőrzése teremthet alapot ahhoz, hogy a magyar diákok és startupok is hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. Szabó Balázs úgy vélte, hogy a felzárkózás jelentős részben a vállalkozókon múlik, és Magyarország költségelőnye sem tűnt még el teljesen. Bár a régióhoz képest az elmúlt években romlott az ország helyzete, a résztvevők a jövőbeli fordulat lehetőségét sem zárták ki.