Megkongatták a vészharangot: hiába a növekedés, vészjósló jövő várhat a magyar gazdaságra

Több „szűk esztendő” után talán végre megmozdult valami a magyar gazdaságban, és lassú visszakapaszkodás indulhat meg. Az Erste friss előrejelzése szerint ugyanis újra lendületet vehet a magyar gazdaság. A tavalyi 0,5 százalékos növekedés után idén már 1,7 százalékkal bővülhet a GDP, jövőre pedig a szám akár a 2,2 százalékot is elérheti. A számok talán nem tűnnek impozánsnak, mégis az 1,7% jelentős javulás a 2025-ös félszázalékos bővüléshez képest. Az OECD hasonló számokat hozott hazánk kapcsán az idei jelentésében. Igaz, ők inkább ennek relatíve alacsony voltát emelték ki. Fontos azt is hozzátenni, hogy a COVID-válság óta a magyar gazdaság inkább gyengélkedett, azaz könnyebb volt növekedést elérni.

 Egyelőre az 1.5-2% reális lehet. A fogyasztás a fő húzóerő, ám a beruházásoknál visszaesés tapasztaéható

- mondta erről dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A szakértő véleménye tehát hasonló a bank elemzéséhez, amely szerint a növekvő reálbérek lesznek azok, amelyek várhatóan fenntartják ezt a növekedési szintet az év során. Míg a lakossági fogyasztás 2025-ben 2,9 százalékkal nőtt, addig 2026-ra az Erste már 4 százalékos, 2027-re pedig további 3,3 százalékos bővülést vár. Az OECD azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy az üzemanyag-árstop kivezetése, illetve az iráni konfliktus miatti energiaársokk akár veszélybe is sodorhatja a lakossági fogyasztást, és ezzel a növekedést.

Jó hír azonban, hogy a hazánkkal kapcsolatban idén inkább pesszimista nemzetközi szervezet is elismeri, hogy, miközben az exportot 2026-ban még visszafogja az euróövezet gyenge gazdasági növekedése, 2027-ben már élénkülés várható. Az iparban is megmozdult valami: júliusban 4.7%-os növekedés volt tapasztalható, a szektor tehát évek után ismét hozzájárulhat a GDP-hez. Átmeneti zavarok (pl. paksi leállások) azonban itt is várhatók. Az uniós pénzek megérkezése viszont újra lendületet adhat a beruházásoknak is.

Kiváró cégek, leálló állami költekezés

Egyelőre azonban általánosságban mégis elmondható, hogy a beruházások, ahogyan arra Regős is rámutat, nem indultak be: „A vállalkozásoknál is tapasztalható egy 15%-os visszaesés. Itt egyrészt jelen van az uniós források kérdése. Mindenki várja őket. Ki is alakult egyfajta függőség” - mondja azzal kapcsolatban, hogy sok cég szerinte egyszerűen kivár, és amíg nem jönnek meg a kohéziós pénzek, inkább nem ruháznak be.

Regős szerint a feldolgozóiparban és szállításban mutatkoznak meg leginkább a gondok, és itt is a legsúlyosabbak. A közgazdász szerint ennek fő oka, hogy a területen korábban indult beruházások már kifutottak, újak pedig nem indultak. Illetve, teszi hozzá, a feldolgozóipart érinti leginkább az alacsony külső kereslet.

Regős szintén kiemeli, hogy mindebben annak is szerepe van, hogy egyes állami beruházások stagnálnak, vagy egyenesen leálltak. Szerinte a jelenség hatással van ugyan a gazdaságra, de választási évben, ez voltaképpen, természetes. Hiszen, magyarázza, az új kormány még nem indít új programokat, az előző kormány sok beruházását pedig fékezi, vagy leállítja.

Ez főleg igaz a jelenlegi helyzetre, hiszen a Tisza több, a Fidesz-kormány által indított nagyberuházást von vizsgálat alá, illetve megígérte a túlköltekezés visszafogását is, miközben kevés saját projectet jelentett be eddig.

Magyarország ráadásul elöregedő társadalom, csökken a munkaképes és aktív korú lakosság száma és aránya, ami hozzájárul a munkaerőhiányhoz, és így a gazdasági problémákhoz is. Ez egy hosszabb távú, az országra általában jellemző tényező.

Általánosságban arra is rá kell mutatni, hogy a korábbi extenzív (tőke-, és munkaerő-bevonáson alapuló) növekedési modell kifulladt; a termelékenység alig nőtt, miközben a reálbérköltségek jelentősen emelkedtek. Ráadásul, az elmúlt évek szűkössége rombolták a magyar gazdaság általános versenyképességét is.

Külső tényezők és a jövő perspektívái

Fontos mindezek mellett kiemelni a külső tényezőket is. Szakértők szerint ugyanis a német gazdaság, a nyilvánvaló problémák - például a Rajna vízszintjének visszaesése, vagy az autóipar volumenének csökkenése - ellenére nem zuhant be. Ez a jövőben azonban rosszabbra fordulhat, amely hatással lehet a neki kitett magyar gazdaságra is. Ennél jobban megviselte a magyar gazdaságot az iráni konfliktus, és az emiatt elszálló energiaárak, melyek csökkentették mind a fogyasztási, mind a beruházási kedvet.

Fontos kérdés, hogy az iráni háború hova fajul. Az energiaárak tekintetében lesz ez elsősorban meghatározó

- mondta erről Regős.

A szakértő szerint nem túl motiváló a külső kereslet, és így ez sem segíti a beruházásokat: „Minek ruházzak be, ha nem lesz, aki megveszi a termékemet?” - teszik fel a vállalkozók szerinte a kérdést. Regős tehát kiemeli azt is, hogy a cégeket külső bizonytalanság is sújtja, például a német gazdaság állapota, vagy a háború miatt.

A beruházási teljesítmény 2024-ben 8,6, 2025-ben további 2,8 százalékkal csökkent. Az Erste előrejelzése szerint azonban 2026-ban már 1,5, 2027-ben pedig 3,5 százalékos növekedés következhet. Azaz, csak egy nagyon lassú visszakapaszkodás prognosztizálható.

A magyar gazdaság tehát 2026 szeptemberében mérsékelt növekedési pályán van a korábbi évek stagnálása után, de a fordulat még törékeny, és jelentős kockázatok leselkednek rá. A közel-keleti konfliktus elhúzódása tovább növelheti az energia árát, illetve ronthatja a külső gazdasági környezetet. Szintén fontos megemlíteni a vámháborús feszültségek hordozta veszélyt, hiszen a magyar gazdaság exportorientált. A külső tényezők mellett az aszálykárok is veszélyeztetik a magyar gazdaságot, hiszen ezek növelhetik az inflációt.

A pozitív oldalon megemlítendő, hogy az év második felében az ipari termelés növekedett. A jelenlegi helyzetben elmondható, hogy a magyar gazdaságban, a hajtóerőt inkább a lakossági fogyasztás adja, mintsem a beruházások. Rövid távon pedig ez valószínűleg így is fog maradni. Hosszabb távon pedig mindez az uniós pénzektől és a nemzetközi környezettől fog függeni. Ha megérkeznek az EU-s pénzek, és tovább nő a befektetői bizalom, az további gazdasági növekedést irányoz elő, a beruházások, és így a GDP tekintetében. Ha viszont a fentebb említett veszélyek megmaradnak, az akár le is térítheti a magyar gazdaságot a növekedési pályáról.