Bod Péter Ákos: ezek voltak az elmúlt 16 év legnagyobb gazdasági baklövései – a sikeres jövő titkát is elárulta a volt jegybankelnök

Az elmúlt években a világ a multikrízis állapotába lépett. A korábban megszokott, ciklikus gazdasági visszaesésekkel ellentétben ma egyszerre kell megküzdenünk technológiai, klímaügyi és geopolitikai sokkokkal. A 2020-as pandémia óta a megrázkódtatások állandósultak, hiszen Európa keleti peremén immár ötödik éve tart a háború, miközben a közép- és dél-európai aszályok, valamint az erdőtüzek napi szinten teszik kézzelfoghatóvá a klímaváltozás következményeit – emeli ki Bod Péter Ákos. Hozzáteszi: Donald Trump második elnöki ciklusával szintet lépett a nemzetközi vámháború, ami komoly fenyegetést jelent az amúgy is gyengélkedő, exportra épülő európai gazdasági modellre.

Az új, formálódó világrendben – ahogy arra az európai versenyképességet vizsgáló Draghi-jelentés is rávilágított – a kiutat a közös fellépés és a szorosabb integráció jelenti a befelé fordulás helyett. Ezzel éles ellentétben állt a korábbi magyar vezetés gyakorlata.

Az Orbán-kormányok a sorozatos külső sokkokat elsősorban politikai eszközként használták hatalmuk megtartására, miközben lemaradtak az energiaátmenetről és a digitalizációról. Mivel a feltételeket nem teljesítették, hazánk elesett a kulcsfontosságú uniós forrásoktól, a hazai költségvetési pénz pedig nem állt rendelkezésre a modernizációhoz. Emellett a túlzott központosítás és a piac túlszabályozása drasztikusan rontotta az ország versenyképességét.

– ecseteli a cikkben a volt MNB-elnök.

A 2026 áprilisában bekövetkezett politikai fordulat azonban érdemi változást hozott az Európai Unió intézményeihez fűződő viszonyban, ami jelentősen javítja a minket érő válságok kezelésének esélyeit. A jelenlegi legfontosabb feladat a háztartások, a vállalkozások és az állam ellenálló képességének újjáépítése. Ehhez a gyors reagálás mellett hosszú távú, európai szinten is összehangolt tervezésre van szükség.

A modern piacgazdaság motorja a folytonos megújulás, amelynek során az új, hatékonyabb technológiák és eljárások kiszorítják az elavultakat. Bár ez a folyamat a mesterséges intelligencia és a robotika rohamos terjedésével rövid távon fájdalmas lehet – ágazatok alakulnak át és munkahelyek szűnnek meg –, a változások mesterséges fékezése hosszú távon végzetes.

A megelőző másfél évtizedben alkalmazott piactorzító beavatkozások, a hatósági árak és a kereskedelmi szerződésekbe való állami belenyúlás téves ösztönzőket hoztak létre, ami lassította a gazdasági szereplők reakcióidejét és alkalmazkodási hajlandóságát.

– jelentette ki Bod Péter Ákos.

Egy multikrízis idején az elavult termelési szerkezetek mesterséges fenntartása jelenti a legnagyobb kockázatot, mert éppen ez teszi törékennyé a gazdaságot. Ebből egyenesen következik a korábbi időszakból örökölt, káros hatósági szabályok kivezetésének és a versenyviszonyok mielőbbi helyreállításának kényszere.

A technológiai és gazdasági váltás veszteseit, a sérülékenyebb társadalmi csoportokat természetesen védeni kell, de ezt átgondolt, célzott szociálpolitikai eszközökkel kell megtenni a piaci árrendszer manipulálása helyett. Csak egy innovációra képes, rugalmas gazdaság lehet elég ellenálló ahhoz, hogy helytálljon az egymást érő, gyors globális kihívásokkal szemben.

Címlapfotó forrása: Portfolio