Oszkó Péter: súlyos költségvetési örökséget kapott a nyakába a Tisza-kormány - így kerülhetők el a drasztikus megszorítások

Az uniós módszertan alapján számolt első negyedéves hiány 2090 milliárd forintot tett ki, miközben a központi költségvetés deficitje a 2400 milliárd forintot is meghaladta. Ezt a hatalmas hiányt csupán az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok enyhe többlete tudta kismértékben mérsékelni. Oszkó Péter az atv Egyenes Beszéd című műsorában rendkívül súlyos túlköltekezésnek nevezte azt, amire az adatok reflektálnak.

A korábbi tárcavezető szerint Kármán András jelenlegi pénzügyminiszter azon becslése reális, amely szerint az uniós források hiányában az éves deficit akár a 8,3 százalékot is elérhetné. Mivel azonban a hazai költségvetés előfinanszírozza az uniós projekteket, az új kormány által letárgyalt és beérkező brüsszeli források az év végéig még javíthatnak a költségvetési egyenlegen. A mostani, kiugróan magas adatok fényében már az is komoly eredménynek számítana, ha az éves hiányt 7 százalék körül sikerülne tartani.

A rendkívül magas első negyedéves deficit egyértelműen a korábbi kormányzat öröksége, így az nem kérhető számon a Tisza-kormányon. Oszkó úgy véli, a pénzpiacok megértőek lesznek, feltéve, hogy a kabinet világosan felvázolja a 2030-as euróbevezetéshez szükséges maastrichti kritériumok teljesítésének menetrendjét.

A helyzet rendezéséhez ráadásul nem feltétlenül szükségesek radikális megszorítások, hiszen a kamatkiadások mérséklődése, a bizalomra épülő gazdaságpolitika, a lehívott uniós források és a korrupció visszaszorítása együttesen elegendő mozgásteret biztosíthatnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális államadósságot örökölt meg Magyar Péter kormánya: óriási a krízis, hogyan fogjuk ezt visszafizetni?

A magyar államadósság átlagos hátralevő futamideje 5,5 év, ami rövidebb, mint a régió más országaira jellemző 6-8 év, és rövidebb az EU és az Eurózóna 8-8,5 éves átlagánál is.

A konszolidáció kapcsán a görög válságkezelés példája is iránymutató lehet, mivel a kezdeti, koordinálatlanabb időszakok után a fegyelmezett költségvetési politika ott is elhozta az ország stabilizálódását. A kiszámíthatóságot az is jelentősen növelheti, ha az új vezetés szakít a Fidesz által 16 évig alkalmazott tavaszi költségvetés-elfogadási gyakorlattal, és visszatér ahhoz a racionális módszerhez, hogy a következő évi büdzsét csak ősszel, a valós makrogazdasági folyamatok ismeretében véglegesítik.

A forint árfolyamával kapcsolatban a szakember arra figyelmeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusa megállíthatja a hazai fizetőeszköz korábbi erősödését, mivel a szűkülő kamatkülönbözet miatt a külföldi befektetők aktivitása mérséklődik.

A további kamatvágások kismértékű forintgyengülést is eredményezhetnek, miközben az olyan globális kockázatok, mint az amerikai politikai fejlemények vagy az iráni konfliktus, szintén kedvezőtlen hatással lehetnek az európai gazdaságra és az energiaárakra.

Bár egy nyugodtabb globális környezet ismét erősíthetné a forintot, a nemzetgazdaság számára nem a folyamatos erősödés a cél. Sokkal kedvezőbb forgatókönyv lenne, ha érezhetően alacsonyabb hazai kamatszint mellett a forint stabilan a 350 és 383 közötti sávban maradna az euróval szemben.