Ezzel a trükkel mentené meg a kormány a magyar uniós forrásokat: kiderült, mit lépnek a háttérben

Kármán András pénzügyminiszter a brüsszeli ülésre érkezve hangsúlyozta, hogy a forrásokat az előző kormány jogállamisági és korrupciós problémái miatt tartották vissza. A választások után az új kabinet azonnal megkezdte a tárgyalásokat az Európai Unióval, így május végére megszületett a politikai megállapodás. A mintegy 3600 milliárd forintos – 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásból és 3,5 milliárd eurós hitelkeretből álló – csomagból Magyarország eddig csupán egy közel egymilliárd eurós előleget kapott meg. Amennyiben a kormány az augusztus végi határidőig nem teljesíti a 27 jogállamisági feltételt, és nem dolgozza ki a szükséges reformokat, a fennmaradó összeg elvész, az előleget pedig vissza kell fizetni.

A pénzügyminiszter szerint a forrásokat a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseivel összhangban álló, ésszerű célokra fordítják. Ezek közé tartozik a digitális és a zöld átállás, a vasúti infrastruktúra fejlesztése, valamint a lakhatási programok és a kis- és középvállalkozások támogatása  - számolt be a Telex.

A szoros határidők miatt a kormányülések minden héten Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter beszámolójával kezdődnek, aki a jogszabály-előkészítés és az aktuális határidők alakulását ismerteti. Bár a források befagyasztása miatti leállás után az államapparátust újra kellett szervezni, Kármán András szerint a vállalások időben történő teljesítése jelenleg nem hordoz kockázatot.

A feszített tempóra azért van szükség, mert az előző Orbán-kormány rendkívül lassan haladt a reformokkal és a fejlesztésekkel, sőt esetenként a vállalásaival ellentétesen cselekedett. Míg a korábbi tervben a banki különadó kivezetését ígérték, azt később mégis megemelték, a nyugdíjreform benyújtásával pedig adósak maradtak. Az új kormány ezeket a vitatott elemeket már törölte a dokumentumból. Vitézy Dávid korábbi tájékoztatása szerint a régi tervből mindössze az eredeti összeg nagyjából negyedét tudták megőrizni.

Annak érdekében, hogy a források ne vesszenek el a szoros határidők miatt, az új kormánynak különleges pénzügyi megoldásokat kellett alkalmaznia. Bizonyos, más uniós forrásból finanszírozott beruházásokat átemeltek a helyreállítási alapba, a forrásokat pedig dedikált projektcégekbe, valamint az átalakítás előtt álló Magyar Fejlesztési Bankhoz csatornázzák be, hogy azokat a gyakorlatban később is fel lehessen használni. A helyreállítási alapból szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet benyújtani, a folyósítások pedig az év végéig teljesülhetnek.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt