Komoly tisztogatás indult Magyarországon: több mint 150 hazai cég ellen zajlik a gigantikus hajsza

A kartellek a versenytársak ár- vagy piacfelosztó megállapodásai, amelyek mesterségesen megemelik az árakat. A közbeszerzéseknél ez közvetlenül a közpénzt károsítja: végső soron az adófizetők fizetik meg a kartell árát.

A GVH jelenleg 21 kartell ügyben folytat versenyfelügyeleti eljárást. Ez háromszor annyi, mint az Európai Unió tagállamaiban működő versenyhatóságok 2025. évi végi folyamatban lévő, átlagos kartell ügyszáma. Egy-egy ilyen eljárás tipikusan nem egyetlen tenderről szól: a 21 kartell eljárásban a GVH összesen több, mint 1800 tendert vizsgál, ebből több, mint 1000 közpénzből finanszírozott. A folyamatban lévő kartell eljárásokban érintett vállalkozások száma meghaladja a 150-et.

2025-ben a GVH öt kartell ügyben indított eljárást, hármat pedig lezárt, összesen több, mint 2,2 milliárd forint versenyfelügyeleti bírság kiszabásával. 2026 első félévében pedig már négy kartell eljárás indult, fél év alatt közel a tavalyi éves szám. Az uniós tagállami versenyhatóságok 2025-ben átlagosan kevesebb kartell ügyet indítottak és zártak le, mint a GVH. A GVH 2025-ben gyorsított ágazati vizsgálatokban, illetve gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel, vertikális és horizontális versenykorlátozó magatartásokkal kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárásokban összesen 27 vállalkozásnál tartott helyszíni kutatást, amelyek során 4,3 TB mennyiségű adatot vett birtokba. Ezek közül kartell eljárásokban 10 vállalkozásnál tartott helyszíni kutatást majdnem 1,3 TB mennyiségű adat birtokba vételével.

A GVH a kartellek felderítéséhez az eszközök széles körét alkalmazza. Egyrészt a külső jelzésekre támaszkodik, úgy, mint bejelentésekre, panaszokra, informátori jelzésekre és engedékenységi kérelmekre, másrészt maga is proaktívan felderít kartelleket, amikor a közbeszerzési adatbázisokban lévő adatokat elemzi, vagy a rajtaütéseken begyűjtött adatbázisok feldolgozása során azonosít új jogsértéseket és indít kartell eljárásokat. A GVH az utóbbi években számos esetben indított így, célzott, proaktív felderítő munkával kartell eljárásokat, és minden induló ügyet e munkájával erősít meg, azonban e tevékenység a jellegéből adódóan nem jeleníthető meg nyilvánosan közzétett statisztikákban.

Fontos, hogy a GVH-nak nem feladata a közbeszerzések jogszerűségének, illetve az uniós pénzek felhasználásának általános, rendszerszintű felügyelete. A GVH – az Európai Bizottsághoz és a nemzeti versenyhatóságokhoz hasonlóan – nem magukat a közbeszerzéseket ellenőrzi, hanem a versenytársak konkrét összejátszását, a versenyt korlátozó egyedi magatartásokat vizsgálja. A közbeszerzési adatok elemzése is ezt a célt szolgálja: nem a beszerzés ellenőrzését, hanem a kartellre utaló magatartás kiszűrését. A GVH felhívja a figyelmet arra is, hogy az Integritás Hatóságtól a megalakulása óta érkezett jelzések többségéből versenyfelügyeleti eljárást indított, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.

A GVH a versenykultúra fejlesztésével hozzájárul ahhoz, hogy közbeszerzési eljárásokon mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők jogszerűen és eredményesen járjanak el. Tekintettel arra, hogy egy közbeszerzési kartell számos formát ölthet, a GVH a honlapján nyilvánosan elérhető kiadványokkal segíti – és segítette az elmúlt évek során folyamatosan – az ajánlattevőket és az ajánlatkérőket abban, hogy felismerjék a különböző, kartellre utaló jeleket. Ezek az információk értékesek a GVH számára, és ha egyes ajánlatkérői jelzésekből nem is indul azonnal versenyfelügyeleti eljárás, hozzájárulhat egy kartell eredményes feltárásához a jövőben.

Címlapi kép: Róka László, MTI/MTVA