Borzasztó rég történt ilyesmi az ingatlanpiacon: milliókat spórolhat az a vásárló, aki még időben lép

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com közös lakbérindexe szerint a májusi adatokhoz képest Budapesten 1,1 százalékos havi drágulást mértek. Éves összevetésben országosan 5,2 százalékkal, a fővárosban pedig 4,7 százalékkal kérnek többet a tulajdonosok a kiadó ingatlanokért. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott, hogy bár a felsőoktatási felvételik közeledtével hagyományosan élénkül a kereslet, az idei júniusi drágulás rendkívül visszafogott maradt, ami jól szemlélteti az év eleje óta tartó, lassuló áremelkedési trendet.

A mérsékeltebb áremelkedés mellett a piac másik meghatározó, egyben szokatlan folyamata a kínálat szűkülése. Június és július eleje között országosan 2,6 százalékkal, ezen belül Budapesten 3,4 százalékkal csökkent a kiadó lakáshirdetések száma. Ez a trend azért meglepő, mert a korábbi években ebben az időszakban, a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése és az egyetemisták rohama előtt jellemzően jelentősen bővülni szokott a választék.

Jelenleg országosan mintegy 15 ezer kiadó lakóingatlanból válogathatnak az érdeklődők. A szakértő szerint a visszaesés oka kettős, mivel a bérlők a kedvezőbbé váló árak miatt gyorsabban döntenek és veszik ki az elérhető ingatlanokat, miközben a bérbeadási hozamok már kevésbé vonzóak a befektetők számára, ami lassítja az új lakások piacra kerülését.

A konkrét árakat tekintve a fővárosban a kiadó lakások havi bérleti díjának mediánja a tavaly júliusi 270 ezer forintról 260 ezer forintra mérséklődött, miközben a legolcsóbb és a legdrágább kerületek közötti olló is zárult. A legdrágábbnak továbbra is a II. és az V. kerület számít, ahol a bérleti díj eléri a havi 350 ezer forintot, míg a legolcsóbb a XIX. kerület 210 ezer forintos átlaggal.

Beszédes adat, hogy ma már egyetlen budapesti városrészben sem lehet 200 ezer forint alatti átlagos bérleti díjjal számolni. A nagyobb egyetemvárosokban szintén ez a 200 ezer forintos összeg jelenti a lélektani határt, így Debrecenben 220 ezer, míg Szegeden, Győrben és Veszprémben kereken 200 ezer forint a medián bérleti díj. A kiemelt egyetemi központok közül a hallgatók Miskolcon találkozhatnak a legkedvezőbb, 130 ezer forintos árakkal, míg az összes megyeszékhelyet figyelembe véve Békéscsaba a legolcsóbb a maga 115 ezer forintos átlagával.

A szűkülő kínálat miatt a következő tanévre készülő diákoknak arra kell felkészülniük, hogy lényegesen kevesebb idejük lesz a megfelelő bérlemény kiválasztására, hiszen a jó ár-érték arányú lakások pillanatok alatt elkelnek a piacon. Balogh László hangsúlyozta, hogy a következő évek kulcskérdése a bérlakáspiac egyensúlyának fenntartása lesz.

Mivel a nagyvárosi bérbeadásból származó bruttó hozamok 3,5–4 százalékra csökkentek, a befektetők távolmaradása miatt középtávon kínálati hiány alakulhat ki, ami később ismét felhajthatja az árakat. A fenntartható működéshez a bérlőknek kiszámítható díjakra, a tulajdonosoknak pedig tervezhető megtérülésre van szükségük, amelyben a jövőben egy jól felépített, mindkét fél érdekeit figyelembe vevő állami bérlakásprogram is érdemi segítséget nyújthatna.