Nagy húzást fontolgat az Európai Központi Bank: komoly változás jöhet a bankrendszerben

A tervezett módosítás a jelenlegi 1 százalékról 2 százalékra emelné a kötelező tartalék mértékét, amelyet a pénzintézetek ügyfélbetétei és egyéb forrásai után számítanak ki. Az EKB Kormányzótanácsa hivatalosan még nem tárgyalta a javaslatot, a döntés ősszel várható, mivel a folyamatban lévő egyeztetések még kezdeti fázisban járnak és a hírportálnak sem kommentálták a sajtóértesüléseket.

A lap szerint az intézkedés elsősorban a jelentős likviditási többlettel rendelkező országok, például Németország jegybankjának nyújtana segítséget. Ezek a központi bankok ugyanis tetemes kamatot fizetnek a kereskedelmi bankok kötelező tartalékon felüli betéteire, amelyek az elmúlt évtized eszközvásárlási programjai következtében több ezer milliárd euróra duzzadtak. A kötelező tartalékráta növelése emellett kivonná a rendszerből a likviditási többlet egy részét, ami összhangban áll azzal a jegybanki törekvéssel, hogy megszüntessék az olcsó források bőségét.

Az EKB és az euróövezet nemzeti központi bankjai jelenleg 2,25 százalékos kamatot fizetnek a mintegy 2160 milliárd euróra rúgó likviditási többlet után, ami éves szinten megközelítőleg 48,7 milliárd eurós kiadást jelent. A kamatmentes kötelező tartalék megduplázása a jelenlegi 173,56 milliárd euróról csaknem 4 milliárd euróval mérsékelné a jegybankrendszer együttes éves kamatterheit.

Bár az EKB és az eurórendszer elsődleges célja nem a nyereségszerzés, hanem az árstabilitás fenntartása, az utóbbi években felhalmozott jelentős veszteségek politikailag érzékeny vitákat váltottak ki. A veszteségesen működő központi bankok ugyanis nem képesek osztalékot fizetni az állami költségvetésbe, sőt, szélsőséges esetben tőkeemelésre is szorulhatnak a kormányuk részéről. A Bundesbank és több más jegybank éppen ezért döntött úgy, hogy a veszteségeit több évre ütemezi át.

A kötelező tartalékrátát legutóbb 2012-ben, az euróövezeti adósságválság mélypontján csökkentették 2 százalékról 1 százalékra. A bankszektor azóta rekordméretű nyereséget ért el, és a gyakorlatban is bebizonyította, hogy szűkösebb likviditási feltételek mellett is stabilan képes működni.