Új szabály lépett életbe Magyarországon: ha így ürítik ki a számládat, a bank fizet helyetted

A jegybank kezdeményezése nyomán él a törvényi előírás, amely szerint nem az ügyfélnek, hanem a banknak kell viselnie a kibercsalásból eredő kárt, ha a tranzakciót nem támogatta erős ügyfélhitelesítéssel. Több év után tavaly megtört a visszaélések számának és volumenének növekedése a bankszektorban. A kedvező trendforduló a hatékonyabb banki és központi visszaélésszűrő rendszereknek, az ügyfélazonosítás fejlesztésének és a tranzakciós limitbeállításoknak is köszönhető.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslata nyomán tavaly év vége óta hatályban van a pénzforgalmi törvény módosítása, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltatóknak (pl. bankoknak, pénzforgalmi intézményeknek) kell viselnie a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő, kibercsaláshoz köthető kárt, ha elmulasztották az előírás szerint szükséges erős – azaz két, egymástól független forrású (pl. az állandó jelszó mellett banki sms-ben, push üzenetben vagy biometrikus úton történő) – ügyfélhitelesítést. A törvénymódosítási kezdeményezést Varga Mihály jegybankelnök 2025. június 2-án jelentette be az MNB kibercsalások visszaszorítása és az ügyfelek védelme érdekében elindított „öt csapás” intézkedéscsomagja részeként.

A jogalkotó, a pénzügyi piac szereplői, számos állami intézmény és az MNB lépései nyomán tavaly a kibercsalásoknál megtört a 2022-től kezdve folyamatosan emelkedő trend, és csökkent a visszaélések száma és értéke. Az előző esztendőben így ezek értéke összesen 28,2 milliárd forintot tett ki, szemben a 2024. évi 42,4 milliárd forinttal. A visszaélések darabszáma tavaly 214,3 ezer volt, miközben az előző esztendőben 226,4 ezer ilyen esetet jegyeztek fel.

Ezen belül elsősorban a lakossági átutalásos visszaéléseknél a leginkább szembetűnő a visszaesés, hiszen ezek értéke tavaly 15,6 milliárd forint volt, ami 5,6 milliárd forinttal kevesebb, mint 2024-ben. A visszaélésekben érintett bankkártyás vásárlások összértéke 6,7 milliárd forintot tett ki 2025-ben, ami 3,4 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. Az összes visszaéléstípust tekintve emellett tavaly 7,3 százalékponttal csökkent az olyan esetek értéke, ahol az ügyfeleknek kellett ténylegesen viselniük a kárt. A pénzforgalmi szolgáltatásokat érintő csalások száma azonban még így is magas, a jegybank ezért minden eszközével támogatja annak további mérséklődését.

Az ügyfelek védelmét erősítheti, hogy a legtöbb banknál ingyenesen van lehetőség az ügyfél fizetési szokásaihoz illeszkedő tranzakciós limit beállítására, melyet bármikor díjmentesen módosítható. A bankok emellett hatékonyan fejlesztették saját valós idejű visszaélésszűrő rendszereiket, amelynek támogatására az MNB leányvállalata, a GIRO Zrt. közreműködésével egy éve indult el a mesterséges intelligencia megoldást is használó Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR). A stróman számlanyitások megelőzésére, a bűnözőknek irányítása alatt álló bankszámlák felszámolására számos bank tett intézkedéseket, ugyanakkor ezek érdemi csökkentésére még további banki erőfeszítésekre lesz szükség a közeljövőben.

Az MNB ellenőrzi a bankoknál a KVR-hez szükséges fejlesztések megvalósítását, illetve a jegybanki fraud-ajánlásban rögzített elvárásainak való megfelelést. A jegybank és a KiberPajzs-együttműködés emellett kommunikációs kampányt is folytat a visszaélések visszaszorítására.