Nagyot fordulhat a magyar gazdaság sorsa: ezt várják az év hátralévő részére a szakértők

A világgazdasági folyamatokat az elmúlt hónapokban a közel-keleti helyzet alakulása és az ezzel kapcsolatos bizonytalanság határozta meg. A világgazgazdaság eddig ellenállóbbnak bizonyult, mint ahogyan azt korábban feltételezték, de a globális növekedés az idén lassúbb lesz a tavalyinál. Az OECD 2,8%-ot jelez előre, s jövőre is legfeljebb 3% várható; a növekedés egyik fő hajtóereje a mesterséges intelligencia (AI) fokozott használatához kapcsolódó technológiai fejlődés és beruházások. A világkereskedelem 2026-os fundamentális átrendeződését a Hormuzi-szoros lezárása miatti logisztikai krízis, valamint az erősödő protekcionista fordulatok határozzák meg.

A Brent nyersolaj árára vonatkozóan továbbra is nehéz megbízható előrejelzéseket mondani. Az első félév átlaga 92 dollár/hordó volt, míg június végére 70 dollár alá is benézett az olajár. A Hormuzi-szoros lezárása, majd újranyitása, illetve mostani újbóli lezárása már eleve nagy áringadozásokat indított el az olajpiacon, amit a spekulánsok tömeges shortolása is fokozott. A kereslet és a kínálat közötti egyensúly helyreállítását mindenütt a tartalékok bevetésével próbálták elérni, így az olajtartalékok május-júniusban világszerte csökkentek. Mindebből következően várhatóan a nyersolajár az idén már nem megy vissza a konfliktus előtti szintre, s további jelentős ingadozások várhatók.

Az európai gázár az átmeneti csökkenés után újra emelkedő trendet követ: a meleg nyár miatti magasabb hűtési energiaigény és a szűkös tárolói kapacitások miatt a nyár folyamán az árak további emelkedése várható. Az európai gáztározók alacsony szintje egy további árfelhajtó tényező. A globális nyersanyagpiacokat 2026 második negyedévében az iráni konfliktus geopolitikai következményei és a szélsőséges időjárási jelenségek, például az El Niño együttesen destabilizálták, ami mélyen begyűrűzött a mezőgazdasági és ipari ellátási láncokba. A földgáz árának megugrása és a Hormuzi-szoros blokádja a műtrágyák és alapvető élelmiszerek árának jelentős emelkedését vonta maga után, miközben a zöld átmenet és a technológiai szektor igényei a kritikus fémek, például a réz, a kobalt és a volfrám piacán okoztak történelmi kínálati szűkületet és árrobbanást.

Az infláció erősödése miatti aggodalmak a jegybankokat újra döntéskényszerbe hozhatják, így a monetáris politika feszesebbé válhat. Az amerikai jegybank december óta nem nyúlt a kamatokhoz, az európai jegybank pedig ez év júniusában 25 bázisponttal megemelte az irányadó kamatokat, hiszen az inflációs ráta március-június időszakban ismét a jegybanki célérték fölé kúszott.

A külső környezet rosszabbodása, az amerikai-iráni konfliktus elhúzódása következtében az euróövezet idei évre várható növekedése legfeljebb 0,5% lesz, s élénkülés csak jövőre várható. Az EU-21 növekedését a továbbra is gyenge német teljesítmény is visszahúzza. Az euróövezetben a magánfogyasztás az országok többségében az idén élénk lesz, ugyanakkor a magánberuházások – a globális bizonytalanságokra reagálva – csak mérsékelten bővülnek. A Helyreállítási Alap forrásai az idén elsősorban az állami beruházásoknak adnak újabb lökést.

A közép-kelet-európai régió gazdasági teljesítménye 2026-ban 2,3%-kal bővülhet. A régió kilátásait a következő hat hónapban a belső kereslet és a magországok gazdasági stagnálása közötti feszültség határozza meg, azonban Románia kivételével a tagállamok többségénél egyelőre nem kell tartani tartós visszaeséstől.

Kínát más országokhoz, térségekhez képest kevésbé sújtják napjaink világgazdasági kihívásai. 2026-ban GDP-je 4,5, jövőre 4,3%-os növekedése várható. Az ipari termelés, azon belül is a high-tech ágazatok hozzáadott értékének 10 %-ot meghaladó bővülése különösen impozáns. A protekcionizmus világméretű erősödése ellenére a kínai export továbbra is kétszámjegyű növekedést mutat.

A magyar gazdaság

Az idei év biztatóan indult, az első negyedévi GDP-növekedési ütem – 1,7% – túlszárnyalta a várakozásokat. A gyorsulás annak köszönhető, hogy a magánfogyasztás dinamikája megugrott, valamint a készletváltozás is szokatlanul erőteljesen támogatta a növekedést. A belföldi felhasználás növekedési üteme ezáltal 6,6%-ra gyorsult. Eközben viszont a nettó export negatív hozzájárulása is kivételesen erőteljes volt.

A választásokat megelőző kormányzati adó- és jövedelempolitikai intézkedések nyomán a nettó reálkeresetek átmenetileg drámai mértékben, 17%-kal nőttek az első negyedévben – ehhez képest a vásárolt fogyasztás 5%-ot meghaladó és a tényleges magánfogyasztás 5%-hoz közelítő növekedési üteme aránylag visszafogottnak mondható. Az állóeszköz-felhalmozás még az év első negyedévében is tovább csökkent. Az állami beruházások meglódulása ellenére a feldolgozóiparban – és a versenyszférához tartozó ágazatok többségénél – a beruházások volumene visszaesett. A külkereskedelmi egyenleg az áruexport folytatódó csökkenése mellett gyorsuló importbővülés miatt tovább romlott. A termelési oldalon a szolgáltatások dinamikája 2% fölé gyorsult, az építőipari hozzáadott értéke csökkent, az ipar viszont szerény növekedésbe fordult, az exportértékesítés néhány iparágban megfigyelhető élénkülése mellett.

Az év fennmaradó részében a fegyverpénz hatásának halványulásával a fogyasztás az eddiginél mérsékeltebb ütemben nőhet. Ugyanakkor a kormányváltást követő hangulatváltás, illetve EU-pénzek visszaszerzése következtében remélhető, hogy az év vége felé a beruházások is lendületet vesznek. Az exportban – illetőleg a termelési oldalon az iparban – megindulhat bizonyos fokú élénkülés, ám ez utóbbit (is) elfújhatják a július közepén éppen kiújulóban lévő iráni háború tovagyűrűző hatásai. Összességében fenntartjuk az idei évre 2% körüli növekedési előrejelzésünket, negatív kockázatok mellett.

A költségvetés eredményszemléletű hiánya 2026 első negyedévében a GDP 9%-át elérő óriáshiányt halmozott fel.mA második negyedévre még csak pénzforgalmi adatok állnak rendelkezésre, ezek számottevő javulásról tanúskodnak. Ezek alapján az első félévre 6-7%-os GDP-arányos eredményszemléletű hiány becsülhető. A második félévi fiskális fejlemények a nyár végén közzéteendő új költségvetésből derülnek ki. Jelenleg 6,5%-os eredményszemléletű költségvetési hiányt várunk 2026-ra.

2026 első félévét a várakozásoktól jóval elmaradó, 1,8%-os átlagos fogyasztói árindex jellemezte. Az erős forintárfolyam, valamint a termelői árak kedvező alakulása alapján továbbra is visszafogott, évi 2%-os éves árindexet jelzünk előre, amelyet az amerikai-iráni háború bizonytalanságai negatívan befolyásolhatnak.

2026 júniusában újraindult a jegybank kamatvágási ciklusa, az alapkamat 25 bázisponttal, 6%-ra csökkent. Minden feltétel arra mutat, hogy a ciklus folytatódni fog: az infláció alacsony, a forint erős (az elmúlt 2 hónapban 350-360 forint között ingadozik és a 10 éves állampapírpiaci hozamok is számottevően csökkentek a választások óta: 7%-ról 5% körüli szintre.

2026 elején a hitelkamatok csak mérsékelten csökkentek, miközben a vállalati és különösen a lakossági hitelállomány dinamikusan bővült. A lakáshitelezést továbbra is az Otthon Start Program határozta meg, amely növelte a támogatott hitelek súlyát és az átlagos hitelösszeget, miközben a kihelyezések döntően a használtlakás-piacot finanszírozták.