Vége az olcsó magyar munkaerő korszakának? Megdöbbentő változást hozott a forint hirtelen erősödése

A hazai fizetőeszköz jegyzése az elmúlt időszakban átmenetileg a 350 forintos szint alá is benyomult, és bár a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentése után a 355-ös szint környékére korrigált vissza, ez még mindig jóval erősebb a korábban megszokottnál.

Ez a hirtelen felértékelődés önmagában mintegy 11 százalékkal, vagyis több mint 200 euróval növelte meg a bruttó magyar átlagbér euróban kifejezett értékét. Ennek eredményeként a hazai fizetések nemzetközi összehasonlításban is megugrottak, így uniós szinten már megelőzik például a lett, a portugál és a szlovák átlagot.

Évtizedeken keresztül a magyar gazdaság és különösen a hazai autóipar vonzerejének alapját az olcsó munkaerő jelentette. Ezt 2022-ben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a versenyképesség egyik leglényegesebb elemeként jellemezte. Míg tavaly az egy munkaórára jutó 15,2 eurós hazai munkaerőköltség még a harmadik legalacsonyabb volt az Európai Unióban, a jelenlegi árfolyamszint mellett ez az érték már 17,3 euróra emelkedett, ami a litván és a lett bérköltségekkel vetekszik.

Az elmúlt évek intenzív, részben a munkaerőhiány, az infláció és a választási időszak intézkedései által fűtött bérnövekedését nem követte azonos mértékben a termelékenység javulása. A GKI elemzése szerint Magyarország ezen a téren regionális szinten is jelentősen lemaradt. A bérfelzárkózás üteme így gyorsabb volt, mint a hatékonyság növekedése, amit az erősödő forint most még élesebben felszínre hoz. Az euróalapon elszámoló, exportorientált vállalatoknak ugyanis egyre nagyobb hozzáadott értéket kellene előállítaniuk ahhoz, hogy a dráguló magyar munkaerőt kigazdálkodják.

Az árfolyamváltozás hatása ugyanakkor kettős, hiszen míg az exportáló multinacionális vállalatoknak komoly kihívást jelent, a belföldi piacra termelő, magas importarányú, jellemzően magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások akár profitálhatnak is belőle.

Amennyiben a forint tartósan ezen az erős szinten stabilizálódik, elkerülhetetlenné válik a gazdaságszerkezet átalakítása. Az alacsony képzettséget igénylő munkahelyeket teremtő összeszerelő üzemek helyett a magasabb hozzáadott értéket képviselő beruházásokra kell fókuszálni, ahogyan azt a régiós versenytársak, például Csehország, Lengyelország, Észtország vagy Románia példája is mutatja. Egy ilyen strukturális váltás azonban időt vesz igénybe, és az árfolyamkockázatok kiküszöbölése érdekében újra előtérbe hozhatja az euróövezeti csatlakozás kérdését. Addig is a munkaerőpiaci feszültségeket enyhítheti a vendégmunkások foglalkoztatása, akik számára az erősödő forint kifejezetten vonzó, hiszen a bérüket hazautalva, külföldi devizára átváltva az magasabb értéket képvisel.