Elképesztő hírek érkeztek a magyar boltokból: olyasmi történt az árakkal, amire senki sem számított

Ahogy korábban beszámoltunk róla, tovább lassult az infláció Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint 2026 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, míg májushoz képest összességében nem változtak az árak.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő elemzője szerint az élelmiszerárak és az üzemanyagárak kedvező alakulása, valamint a forint tartós erősödése együttesen járult hozzá ahhoz, hogy júniusban alacsony szinten maradt az infláció.

Az elemző ugyanakkor úgy látja, hogy ezzel az idei év mélypontját is elérhette a pénzromlás üteme. Várakozása szerint az infláció a következő hónapokban fokozatosan emelkedhet, de a növekedés visszafogott maradhat. Az Amundi előrejelzése alapján az év végére 3,1 százalékos infláció várható, ami csak kis mértékben haladja meg a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját.

EZ IS ÉRDEKELHET

Valósággal befékezett a drágulás Magyarországon: itt a friss jelentés, ez ám a kellemes meglepetés

A júniusi adat alacsonyabb a májusi 1,8 százalékos inflációnál, vagyis tovább mérséklődött az éves pénzromlási ütem

Kiss Péter szerint a kedvező inflációs folyamatok támogatják az MNB kamatcsökkentési ciklusának folytatását. Ez növelheti a magyar állampapírok vonzerejét a befektetők szemében, ugyanakkor mérsékelheti azokat a tényezőket, amelyek az elmúlt időszakban a forint erősödését segítették. Az elemző úgy véli, hogy amennyiben a hazai és a nemzetközi gazdasági környezet is kedvezően alakul, ősszel további kamatcsökkentésekre is lehetőség nyílhat.

Az erős forint hatása

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a júniusi adat egyértelmű meglepetés, különösen azért, mert a maginfláció is alacsony, mindössze 2 százalék volt. Úgy véli, a mostani számok alapján nincs akadálya annak, hogy a jegybank folytassa a kamatcsökkentési ciklust.

Az infláció alakulásában az élelmiszerárak is fontos szerepet játszottak. Júniusban a friss zöldségek, a tojás, a vaj és a burgonya ára csökkent, miközben a gyümölcsök, a hal és a csokoládé drágult. A szolgáltatások és a háztartási energia ára enyhén emelkedett, a járműüzemanyagok ára nem változott, a szeszes italok és a dohánytermékek pedig kis mértékben olcsóbbak lettek.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy immár két egymást követő hónapban sem emelkedett az átlagos árszínvonal Magyarországon. Ebben szerinte szerepet játszanak a kormányzati árkorlátozó intézkedések, ugyanakkor még nagyobb hatása van az erős forintnak, amely mérsékli az importált inflációt.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az erős árfolyam kedvező hatása egyelőre nem jelent meg teljes mértékben a ruházati termékek és a tartós fogyasztási cikkek áraiban. A piaci szolgáltatások esetében pedig továbbra is áremelési nyomásra lehet számítani, mivel a vállalkozásoknak az erős forint mellett a kétszámjegyű minimálbér-emelés költségeit is ki kell gazdálkodniuk.

Az év második felében ugyanakkor ismét gyorsulhat az infláció. Az elemző szerint fokozatosan megszűnnek az önkéntes árkorlátozások, emellett a szezonális hatások miatt emelkedhetnek az üdülési szolgáltatások árai. A sajtóban megjelent információk alapján drágulhatnak a taxiszolgáltatások és a szerencsejátékok is.

Kedvező fejleménynek nevezte ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapokban csökkentek a lakossági és a vállalati inflációs várakozások. Ez mérsékelheti az iskolakezdéshez kapcsolódó szeptemberi áremeléseket is. A mostani adatok alapján Nagy János szerint a korábban 2,4 százalékra becsült idei átlagos infláció már túl magasnak tűnik, ezért várhatóan lefelé módosítják az idei inflációs előrejelzésüket.

Ki kéne vezetni az árrésstopot?

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint továbbra is kedvező inflációs folyamatok figyelhetők meg az élelmiszerpiacon. A szervezet kiemelte, hogy a kiskereskedelmi forgalomban kapható, vendéglátás nélküli élelmiszerek árindexe júniusban 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, vagyis átlagosan olcsóbbak ezek a termékek, mint tavaly ilyenkor.

Az OKSZ szerint ez annak ellenére alakult így, hogy a dráguló energia, a növekvő szállítási költségek és az aszály továbbra is terheli a mezőgazdaságot. A szervezet értékelése szerint a kedvező nemzetközi piaci folyamatok és a forint erősödése együttesen ellensúlyozzák ezeket a hatásokat, ami támogatja az élelmiszerárak alacsony szinten maradását.

A kereskedelmi szövetség úgy látja, hogy keresleti oldalról sem érzékelhető érdemi inflációs nyomás. Ezt szerintük az is alátámasztja, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma májusban éves összevetésben mindössze 3,2 százalékkal nőtt, ami arra utal, hogy a háztartások továbbra is óvatosan költekeznek, és kivárják a gazdasági növekedés erősödését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Durván visszavette várakozásait az MNB: ekkora lehet az infláció 2026-ban Magyarországon

Az MNB töredékére csökkentette az idei évre várt infláció mértékét, így a tavaszi előrejelzésben szereplő 3,8 százalék helyett már 1,8 százalékos drágulási ütemmel számol.

Az OKSZ szerint a jelenlegi környezet kedvező lehetőséget teremthet az új kormány számára arra, hogy fokozatosan kivezesse az árrésstopot. A szervezet közleményében arra is kitért, hogy álláspontjuk szerint ezt az elképzelést Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnökének nyilatkozatai is alátámasztják.

A szövetség úgy véli, hogy amennyiben az árrésstop kivezetését a kiskereskedelmi különadó megszüntetése is kísérné, annak pozitív hatásai az egész ellátási láncban érezhetők lennének. Az OKSZ álláspontja szerint a jelenlegi különadó torzítja a versenyt, uniós jogi aggályokat vet fel, és hozzájárul az árak emelkedéséhez.

További kamatcsökkenések jöhetnek

A vártnál kedvezőbb headline infláció mellett a maginfláció is 2%-on alakult, ami széles körben visszafogott árnyomást jelez. A szolgáltatások esetében júliustól az elhalasztott banki és telekom díjemelések csak kisebb árnövekedést hozhatnak, mivel a díjemelések kezdő időpontja sem egységes, így az inflációs hatás is elnyújtottan mutatkozhat - írta elemzésében az MBH Bank.

A pénzintézet várakozása szerint az őszi hónapokig 2% körül maradhat az infláció, az év végére jöhet kisebb felfutás, mivel az árrésstopok kivezetését ide datáljuk. Az intézkedések kivezetése fokozatos lehet, így ennek áremelő hatása időben elhúzódó és nem hirtelen nagymértékű lenne, ugyanakkor az elhúzódó kivezetés megemelheti az inflációs várakozásokat.

A forint erősödése segít az árindexet kordában tartani. A védett üzemanyagár úgy került kivezetésre június végén, hogy az nem okoz áremelkedést, ráadásul a korábban júliusra halasztott jövedékiadó-emelés is elhalasztásra került. Mindezek nyomán idén 2,2%-os, 2027-re pedig 3,4%-os éves átlagos inflációt várunk. A jövő évi átlag magasabb lehet, az év eleji bázis eleve nagyon alacsony, ráadásul áthúzódó hatások is szerepet játszhatnak majd a későbbiekben. A friss adatközlés után további lefelé mutató kockázatok vannak az előrejelzésünkben.

A kedvező inflációs adatok mellett az MBH Bank várakozása szerint az MNB folytatja a kamatcsökkentéseket, és júliusban és augusztusban is 25-25 bázisponttal mérsékelhetik az irányadó rátát, ami így a nyár végére 5,50%-ra csökkenhet. Az elmúlt hetek folyamatai ugyanakkor – ha tartóssá válnak – ennél alacsonyabb kamatokat is lehetővé tehetnek.