Sorsdöntő nap előtt a forint: rendkívüli döntésre készül a Varga Mihály vezette jegybank

A jegybank legutóbb, májusban még változatlanul 6,25 százalékon tartotta az irányadó rátát, ám a döntés már nem volt egyhangú, mivel Gottfried Péter monetáris tanácstag 25 bázispontos vágásra szavazott. Ez jelezte, hogy megnyílt az út a lazítás előtt, amit Varga Mihály is megerősített, utalva arra, hogy a júniusi ülésig érdemben csökkenhetnek a gazdasági bizonytalanságok.

A keddi kamatdöntést több kedvező piaci folyamat is támogatja. A magyar kockázati prémiumok tartósan mérséklődtek, amit a forint euróval szembeni 2,5 százalékos erősödése és a tízéves államkötvény-hozamok 30 bázispontos esése is bizonyít. Szintén a csökkentés mellett szól, hogy a májusi infláció meglepetésre 1,8 százalékra esett vissza, így ismét a jegybanki toleranciasáv alá került. Bár a hatósági árrögzítések kivezetése – például a távközlési szolgáltatók nyárra időzített díjemelése – hordoz némi kockázatot, a szakértők szerint az inflációs ütem ezek kifutásával sem ugrik meg drasztikusan. Emellett a közel-keleti feszültségek enyhülése nyomán az olaj világpiaci ára is 80 dollár közelébe süllyedt, ami érezhetően javította a globális piaci hangulatot.

A kamatdöntés mellett a jegybank ezen a héten teszi közzé a legfrissebb makrogazdasági előrejelzéseit tartalmazó Inflációs jelentést is. Az idei évre az elemzők nagyjából 3 százalékos átlagos fogyasztóiár-indexszel számolnak, miközben a gazdasági növekedés kapcsán Varga Mihály már májusban jelezte, hogy idén reális lehet a 2 százalék körüli GDP-bővülés elérése.

A megkérdezett pénzügyi szakemberek kivétel nélkül kamatcsökkentésre számítanak. A legtöbben 25 bázispontos lépést valószínűsítenek, mivel a Varga Mihály vezette jegybank jellemzően az óvatos, fokozatos lazítást és az előzetes iránymutatást részesíti előnyben. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint bár a piaci környezet és az inflációs pálya akár egy 50 bázispontos vágást is megengedne, a nagyobb léptékű csökkentés meglepetést okozna. Egyedül Palócz Éva, a Kopint-Tárki munkatársa számít határozottabb, fél százalékpontos enyhítésre, kiemelve, hogy az 5 százalékhoz közelítő állampapírpiaci hozamok és a 350-es szintet átlépő euróárfolyam mellett a 6,25 százalékos alapkamat már indokolatlanul magas. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzője úgy véli, a Monetáris Tanácsban ezúttal nem is marad olyan tag, aki a kamat tartása mellett érvelne.

A mérsékeltebb, 25 bázispontos tempót ugyanakkor több tényező is indokolhatja. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője és Regős Gábor felhívták a figyelmet arra, hogy a régióban a cseh jegybank, globálisan pedig az Európai Központi Bank is kamatot emelt a közelmúltban, a túlzottan gyors magyar lazítás pedig túlságosan beszűkítené a kamatkülönbözetet. Emellett a hazai költségvetés helyzetével kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a háborús hatások késleltetett begyűrűzése miatt a gazdaságban továbbra is jelen lévő inflációs nyomás is óvatosságra inti a döntéshozókat.

Az év hátralévő részében a piac további lazítási ciklust áraz. A prognózisok többsége szerint a Magyar Nemzeti Bank egymást követő üléseken, 25 bázispontos lépésekkel halad majd lefelé. Ennek eredményeként nyár végére, majd az év utolsó hónapjaira 5,5 százalék körül stabilizálódhat az alapkamat, feltéve, hogy a magasan ragadt vállalati inflációs várakozások és az ipari termelői árak őszi alakulása nem hoz kellemetlen meglepetést a fogyasztói árakban.