Hatalmas vagyon kerül vissza az államhoz Magyarországon: kastélyok, repülőtér és tőzsdei milliárdok sorsa dől el

A vagyonvisszaszerzés a kormányzat egyik kiemelt törekvése, amely a tervek szerint két lépcsőben valósul meg. Első lépésben a nem egyetemi alapítványokat számolják fel, majd várhatóan jövő szeptemberig az egyetemi alapítványokat is kivezetik a rendszerből. A fokozatosságra azért van szükség, hogy elkerüljék a felsőoktatási intézmények és a hozzájuk tartozó egyéb ellátók, például a kórházak működésének megakadását.

A tavaly év végi adatok alapján az alapítványi egyetemek nettó vagyona eléri az 1900 milliárd forintot. Bár ez az összeg az oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó ingatlanokat is tartalmazza, jól mutatja a visszaszerzendő vagyon nagyságrendjét. Az alapítványok közötti vagyoni eloszlás rendkívül egyenlőtlen, hiszen a legkisebb és a legnagyobb tőkét kezelő intézmény között több mint hatvanszoros a különbség.

Ezt az aránytalanságot leginkább a célzottan átadott részvénycsomagok magyarázzák. A Corvinus Egyetem fenntartója például a Mol és a Richter tíz-tíz százalékát birtokolja, a Semmelweis Egyetem szintén jelentős Richter-pakettet kapott, míg a győri Széchenyi István Egyetemé a Rába részvényeinek ötöde. Kizárólag az ebben a három tőzsdei társaságban lévő részesedések értéke megközelíti a 660 milliárd forintot. A tőzsdei papírokon túl teljes vállalatok is az egyetemekhez kerültek, így például a Tokaj-Hegyalja Egyetem a Grand Tokaj Zrt. kizárólagos tulajdonosa lett, míg a Miskolci Egyetem az Ózdi Acélművekben szerzett részesedést.

A vagyonátadás során az ingatlanok listája is rendhagyó tételekkel bővült. A megszokott kollégiumok és oktatási épületek mellett a győri egyetemhez repülőtér, a szegedihez csillagvizsgáló, a gödöllői és a debreceni intézményhez pedig egy-egy kastély is került, de szállodák, üzletek és még mocsaras területek is gazdagítják a portfóliót.

A kiszervezett közvagyon kezelésének kockázataira az alapítványi modellben a kecskeméti Neumann János Egyetem esete is rávilágít. Az intézmény fenntartója a kapott állami támogatásból több mint 127 milliárd forintot fektetett egy magánvállalkozás alacsony kamatozású kötvényeibe. Amikor a tőkét vissza akarták hívni, a kibocsátó nem tudott fizetni, ami hűen mutatja, hogy a kuratóriumok felelőtlen befektetési döntései miként sodorhatják veszélybe a közvagyont.

A visszarendeződés során várhatóan részletesen mérlegelik majd, hogy melyik vagyonelem hol hasznosulhat a leginkább. A kormány többször is egyértelművé tette, hogy nem az egyetemek ellehetetlenítése a cél. Mivel az intézmények jelenleg is főként az állammal kötött, idén decemberben lejáró közfeladat-finanszírozási szerződésekből tartják fenn magukat, hamarosan új finanszírozási struktúrát kell kidolgozni. Az új megállapodások keretében az egyetemek akár kompenzációt is kaphatnak a visszavett, de a gazdálkodásukhoz korábban rendszeres bevételt biztosító vagyonelemekért, ezzel is garantálva a felsőoktatás hosszú távú stabilitását.