Nagyot fékezett a magyar termőföldpiac: évek óta nem látott fordulat következett be

A NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből kiderül, hogy a 2024-es 2,236 millió forintról tavaly 2,264 millióra, mindössze 1,3 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára. A legjobban (21%) Zala megyében emelkedtek az árak, majd jócskán lemaradva Heves következik 14 százalékos drágulással. A lista másik végén Pest és Veszprém vannak 13-14 százalék közötti csökkenéssel. 

„A legdrágább megye 2025-ben Hajdú-Bihar volt, 3,057 millió forintos hektárárral, először átlépve a hárommilliós szintet, s még Fejér és Tolna haladja meg a 2,7 milliós limitet. Továbbra is a nógrádi földek a legolcsóbbak; egyedül itt nem éri el az 1,4 millió forintot az átlagos hektárár” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Művelési áganként vizsgálva, 2025-ben a gyep és kert-gyümölcsös kategória 6,5-7 százalékkal, az erdőterületek 4,5 százalékkal, a szántók 2,3 százalékkal, míg a szőlők 1 százalék alatti mértékben drágultak. (A bő 1 százalékos összesített országos termőföldár-növekedés az ötféle művelési ág forgalmon belüli súlyának kis mértékű eltolódásával adódott.)

Csökkenő forgalom, kisebb eladott földterületek

A termőföld-piac tavaly látványosan szűkült, és ennek csak részben oka a forgalmi adatok földhivatalok általi lassabb feldolgozása. Az előzetes adatok alapján, a megelőző évi 40,1 ezerről – azzal időarányosan – 2025-ben 34,3 ezerre, mintegy 14,4 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám Pest megyén (-38%) kívül Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csökkent leginkább, 28-30 százalékkal. Minimális, 2-5 százalék közötti növekedést Csongrád-Csanád és Vas megyében mutatnak a számok.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 16,5 százalékos a csökkenés 2025-ben, időarányosan. Az eladásban érintett földterület szűkülése tehát meghaladja a tranzakciószám-csökkenést, azaz átlagosan valamivel kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2024-ben. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2025-ben, az eddig beérkezett, szűrésen átesett adatok alapján 38,6 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.

Előzetes adatok alapján, a legnagyobb területet, mintegy 4,7 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun megyében értékesítették. A másik véglet ismét Komárom-Esztergom megye mindössze 268 hektárral. Az eladott termőföld-terület mindössze három megyében nőtt, a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal Csongrád-Csanádban. A legjelentősebb, 43-47 százalék közötti csökkenés pedig Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyében detektálható.

Az országos forgalom közel 70 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 19 százalékkal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 26,7 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2025-ben. A kert-gyümölcsös és szőlő kategória esetében ennél is nagyobb, 20 százalékot meghaladó volt a visszaesés, míg az erdőterületeknél -11,2 százalék, gyepeknél pedig -2,5 százalék a változás.

15 év után beérte a lakóingatlan-drágulás a termőföldár-növekményt

A termőföld több évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát – bár tavaly ez minimális mértékűre mérséklődött. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Viszont 2021-22-ben, majd 2024-től a lakóingatlan-áremelkedés látványos növekedésével tavaly kiegyenlítődött a két ingatlantípus hosszú távú árindexe. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan négyszeresére növelte árát 2025-re.

„A termőföld-piac több tényező miatt jelenleg visszafogott, a földárak növekedése évek óta lassul. Az érdemi mennyiségű földvásárlást potenciálisan támogató kedvezményes hitelprogramok csak korlátozottan érhetők el. A jó földek fogyóban vannak, emellett a kínálat amiatt is csökken, hogy az elmúlt években egyre többen a megtartás mellett döntenek. A növénytermesztés jövedelmezősége több tényező, de elsősorban az évek óta ismétlődő aszály okozta terméskiesések miatt romlik, a költségekhez képest a felvásárlói és tőzsdei árak alacsonyak, vagy folyamatosan csökkennek. Mindemellett a mezőgazdaságot is negatívan érinti a munkaerőhiány” – sorolja a piaci lassulás okait Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója.

Mindezek mellett a földpiaci adásvételek számát a gazdaságátadások elindulása is csökkenti, ezek ugyanis – a megindult földterület bekebelezésekhez hasonlóan – nem kerülnek be a hivatalos forgalmi statisztikákba. Ezekkel párhuzamosan pedig az állami földértékesítések volumene is csökken.