Elképesztő, mi folyik a magyar gyerekek mobiltelefonjain: egyre több a támadás, senki sincs biztonságban

Az Európai Unióban az internetfelhasználók körében az ellenséges vagy lealacsonyító, bizonyos csoportok vagy egyének ellen irányuló online üzenetekkel való találkozás a fiatalabb korosztályoknál volt a leggyakoribb, és az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkent, derült ki az Eurostat friss adataiból.

Az adatok alapján a 25 ás 34 év közötti internetezők 54%-a, míg a 16–24 évesek 53,7%-a találkozott ilyen jellegű üzenetekkel az elmúlt három hónapban. Az arány a 35–44 éveseknél 46,4%-ra csökken, majd tovább mérséklődik az idősebb korcsoportokban: a 45–54 éveseknél 38,9%, az 55–64 éveseknél 32,8%, míg a 65–74 éveseknél 28,1%.

A fiatal nők a leginkább érintettek

Bár a 25–34-es korcsoportban valamivel magasabb arányt mértek, a 16–24 éves fiatalok tekinthetők különösen érintettnek az online térben való kitettség szempontjából. Ebben a csoportban a fiatal nők 57,2%-a számolt be ellenséges vagy lealacsonyító online üzenetekkel való találkozásról, míg a fiatal férfiaknál ez az arány 50,4% volt. Ez a mintázat minden vizsgált üzenettípusnál megfigyelhető volt.

A 16–24 éves korosztályban mind a férfiak, mind a nők esetében a leggyakrabban politikai vagy társadalmi nézetekkel, valamint a faji vagy etnikai hovatartozással kapcsolatos ellenséges üzenetek jelentek meg. A nők ezekben az esetekben is magasabb arányról számoltak be: politikai vagy társadalmi nézeteknél 42,5% szemben a férfiak 39,3%-ával, míg a faji vagy etnikai hovatartozás esetében 38,2% szemben a 35,6%-kal.

Ugyanakkor a legnagyobb különbségek a nemek között az alábbi témáknál jelentkeztek: a szexuális irányultsággal kapcsolatos ellenséges vagy lealacsonyító üzeneteknél a nők 37,8%-a, a férfiak 32,6%-a találkozott ilyen tartalommal. A nem szerinti megkülönböztetésnél ez az arány 30,9% volt a nőknél és 24,9% a férfiaknál. A fogyatékossággal kapcsolatos negatív üzenetek esetében pedig a nők 23%-a, míg a férfiak 19,3%-a számolt be ilyen tapasztalatról.

Minden harmadik magyar fiatal tapasztalt már online bántalmazást

Az NMHH 2025-ös nagymintás kutatás szerint a 12–16 éves magyar fiatalok 29 százaléka tapasztalt valamilyen online bántalmazást az elmúlt egy évben. A leggyakoribb formák a sértő megjegyzések, gúnyolódás, csoportokból való kizárás és rosszindulatú pletykák terjesztése voltak. Az esetek kétharmadában a különböző cyberbullying helyzetek néhány napig tartottak, ugyanakkor a megkérdezettek egynegyede elhúzódó, hetekig vagy hónapokig, néhány esetben akár évekig tartó bántalmazásról számolt be.

A fiatalok nagy része nem kér segítséget, viszont akik mégis, azok leginkább szülőkhöz, osztályfőnökhöz vagy barátokhoz fordulnak. A nemzetközi összehasonlítások alapján Magyarország érintettsége magasabb az átlagnál, és a lányokat nagyobb arányban érinti a cyberbullying, mint a fiúkat. A szakértők szerint ezért kiemelten fontos az iskolai edukáció, a megelőzés, valamint az egyértelmű intézményi protokollok és jogi háttér.

Az iskolai agresszióról korábban Ercse Kriszta oktatáskutató beszélt a Pénzcentrumnak. A szakértő rávilágított, hogy az ország pedagógusképző intézményeiben jelenleg nem található olyan képzési elem, amely átfogó módon foglalkozna az iskolai agresszióval, ami komoly probléma. Kiemelte, hogy a pedagógusok sokszor eszköztelenek, hiszen a rendszer nem készítette fel őket erre a kihívásra. A diákok mentális állapotáról szót ejtve pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hazai és nemzetközi vizsgálatok alapján nagyon súlyos a helyzet, melyben hatalmas szerepe van annak, hogy a magyar iskolarendszer nem gyermekközpontú.