Már papírunk is van róla: kevés olcsóbb ország van az EU-ban, mint Magyarország

Az Európai Unió országai között továbbra is óriási különbségek vannak abban, mennyibe kerülnek a háztartások által megvásárolt termékek és szolgáltatások. Az uniós átlagot 100 százaléknak véve Dániában 140, Írországban 136, Luxemburgban pedig 132 százalékos árszintet mértek 2025-ben.

Ez azt jelenti, hogy Dániában az átlagos fogyasztói kosár 40 százalékkal került többe az uniós átlagnál.

A lista másik végén Bulgária állt 63 százalékkal, majd Románia következett 65, Lengyelország pedig 73 százalékkal. A legdrágább és a legolcsóbb tagállam árszintje között így több mint kétszeres különbség alakult ki.

Magyarország alulról a negyedik

Magyarországon a háztartási fogyasztás árszintje az uniós átlag 78 százalékát érte el, ugyanannyit, mint Horvátországban. Ezzel Magyarország közvetlenül Lengyelország mögött, az EU negyedik legolcsóbb országaként szerepelt.

Ez azt is jelenti, hogy a magyarországi árszint átlagosan 22 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden termék és szolgáltatás ugyanennyivel olcsóbb Magyarországon. Az egyes kategóriák között jelentős eltérések lehetnek, miközben a fizetések szintje is erősen befolyásolja, hogy a háztartások mennyire érzik drágának a saját megélhetésüket.

A lakhatásnál több mint négyszeres a különbség

A háztartások legnagyobb kiadási tételét jelentő lakhatásnál különösen nagy volt a szórás. Írországban a lakhatási költségek az uniós átlag 190 százalékát érték el, Bulgáriában viszont csak 41 százalékát.

Ez csaknem ötszörös különbséget jelent. Miközben tehát Bulgáriában a lakhatás költségei kevesebb mint felét tették ki az uniós átlagnak, Írországban majdnem kétszeres szintet mértek.

Az élelmiszereknél kicsi a szórás

Az élelmiszerek és alkoholmentes italok árszintje jóval kevésbé tért el az egyes országokban. A legmagasabb értéket Luxemburgban mérték, ahol az árak az uniós átlag 122 százalékát érték el. A legalacsonyabb árszint pedig Romániában volt, 80 százalékkal.

Azt viszont fontos kiemelni, hogy ez a kategória mutatta a második legnagyobb súlyt a háztartások kiadásain belül, mégis itt volt a legkisebb különbség az uniós országok között.

Az oktatásnál nyílt a legnagyobbra az olló

A legnagyobb eltérést az oktatási szolgáltatásoknál mérték a statisztikusok. Luxemburgban az árszint az uniós átlag 334 százalékát érte el, Romániában viszont csak 42 százalékát.

Ez csaknem nyolcszoros különbség. Igaz, az oktatás az uniós háztartások teljes fogyasztásán belül a legkisebb kiadási kategóriák közé tartozott 2025-ben.