Megkongatta a vészharangot a Loki sportigazgatója: hatalmas a lemaradás Magyarországon

Az adatalapú döntésekről, a sport és gazdaság kapcsolatáról szólt a Portfolio és a Budapesti Corvinus Egyetem által közösen rendezett, The Science of Football elnevezésű konferencia panelbeszélgetése, melyen négyen vettek részt. 

A sportvezetőknél az adattól az objektív döntésig eljutni nem egyszerű feladat: a futballvilágból azt lehet megtanulni, hogy számos olyan aspektus van, ami nagyon is jól mérhető - fogalmazott Ratatics Péter, az Újpest FC elnöke és a MOL értékesítési csoportjának ügyvezető alelnöke. Mint fogalmazott: nem feltétlenül pozícióra keresnek játékosokat, hanem meg kell nézni azt, hogy az adott csapat stílusához ki illik a legjobban.

Ratatics Péter hozzátette: ezekben mind lehet az adatokra alapozni, de éppen az Újpest volt az a klub, amely a "nehéz úton" tanulta meg mindezt.

Köves Alexandra közgazdász, a Corvinus professzora azt mondta: az adatok egyre nagyobb mennyiségével az igény is kifejlődött afelé, hogy minden egyes opciót egyszerűsíteni, az adatokat fogyasztható mennyiségűvé lehessen tenni és minél jobban rendszerezni. Ez nemcsak a sportban, hanem a közgazdaságban is így van. A sportban azt kell tudni, milyen játékot akarunk játszani, ezzel párhuzamosan azt is, hogy mire akarjuk az adatot használni - nemcsak játékosprofilokra lehet a sportban, de még a sportolók egészségére is rengeteg adatot használhatunk fel.

Esterházy Mátyás játékosügynök, az EM Sports alapítója - egyben Szoboszlai Dominik ügynöke - elmondta, hogy ő ügynökként természetesen máshogyan támaszkodik az adatokra mint a sportvezetők vagy edzők. Egy 13 éves játékosról sokkal kevesebb adat áll rendelkezésre, néha még videofelvételek sem. Mindezzel együtt tudni kell döntést hozni, hiszen egy ügynökségnek folyamatosan kell eladnia játékosokat, szerződéseket tető alá hozni - de sokkal nagyobb szerepe van ezekben a feladatokban az intuícióknak.

Bogdán Ádám, a Debreceni VSC sportigazgatója arra utalt vissza, amit Ratatics Péter mondott a klubmodellről. Úgy fogalmazott, azt fel kell tudni építeni, minden egyes pozícióra olyan játékos kell, aki adott rendszerbe a leginkább illik. 

Magyarországon elő van írva, hogy öt magyar játékosnak kell lennie a csapatban, de a másik hat bárhonnan jöhet - hatalmas a merítés, így nagyon tudni kell azt, hogy milyen adatot hogyan szűrnek, hogyan használnak

- fogalmazott Bogdán Ádám. Szerinte Magyarország alaposan le van maradva az adatok felhasználásában, de ő maga úgy véli: ha nincs elég adat, és nem tudjuk a meglévőkről, hogyan és mire használjuk, akkor a klub elveszett.

Esterházy Mátyás leghíresebb ügyfele, Szoboszlai Dominik példáján szemléltette, hogy az adat nem mindig jelent teljes döntést: mint felidézte, a most a Liverpoolban világsztárrá érett magyar futballista annak idején csak "érzelmi döntés" miatt maradhatott meg a Salzburg akadémiáján. 

Ha "rubrikákat" kellett volna csak kipipálni, akkor Dominikot nem vették volna oda fel. Volt azonban ott egy vezető a klubnál, aki régebben már látta játszani, ismerte, és hitt abban, hogy nagy játékos lesz belőle, ezért adta meg neki az esélyt

- mesélte a meglepő történetet Esterházy.

Azt az Újpest elnöke, Ratatics Péter is elismerte, hogy vannak olyan szegmensei a labdarúgásnak, amit lehetetlen, és nem is kell számszerűsíteni, sok minden szól az érzelmekről. Példaként említette a Real Madridot, ahol sok ilyen játékos maradhatott meg, vagy hasonlóan "romantikus" történet a Győr nemrég megszerzett bajnoki címe: rendkívül sok olyan emberi tényező van, amelyet "nem lehet Excel-táblába beírni".

Köves Alexandra a következő évek nagy kihívásaként értékelte azt, ahogy az adat megváltoztathatja a labdarúgást. Mint mondta: kialakulóban van már az adatforradalom nemcsak a klubok és az ezzel foglalkozó szakemberek, hanem a szurkolók is egyre több adatot dolgoznak fel. Esterházy Mátyás azonban úgy véli: a futball régi romantikája már elveszett, de az adatforradalommal új lehetőségek nyílnak meg, amelyekkel lehet és érdemes is élni.

címlapkép: Mónus Márton, Portfolio