Kiderült a keserű igazság a magyar költségvetésről: óriási a lyuk, rengeteg pénz hiányzik

A probléma gyökere, hogy bár a költségvetési törvény meghatározta a szaktárca 2026-ra tervezett kiadásait, a rögzített összegek nem fedezik a futó projektek tényleges finanszírozási igényét. A dokumentumok rávilágítanak arra, hogy a kötelezettségek már az átadás-átvételkor is ismertek voltak. Ennek ellenére a kifizetésükhöz szükséges pénzügyi fedezetet mégsem biztosították a törvényben.

A legjelentősebb tételt az autópálya-koncessziók rendelkezésre állási díja jelenti, amelyhez 175,6 milliárd forint hiányzik. Az idei költségvetésben 210 milliárd forint szerepel erre a célra, miközben az állam már tavaly is 410 milliárdot fizetett ki ezen a jogcímen. A folyamatban lévő fejlesztések ismeretében már a tervezéskor világos volt, hogy a tervezett előirányzat nem lesz elegendő.

A második komoly hiány a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építéséhez kapcsolódik. Itt 87,7 milliárd forintnak nincs meg a fedezete. Ezt a nemzetközi vasúti fejlesztések előirányzatából kellene finanszírozni, ám azon a soron mindössze 44,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ráadásul ebből nem derül ki egyértelműen, hogy pontosan mely projekteket kellene támogatni. A 87,7 milliárdos finanszírozási igény azonban matematikailag sem fér bele ebbe a szűkös keretbe.

A harmadik problémás terület az iváncsai ipari övezet vasúti infrastruktúrájának kiépítése, amely 22,3 milliárd forintot igényel. A költségvetésben azonban egyáltalán nem szerepel ilyen nevű előirányzat. Egy korábbi határozat alapján az állami vasútfejlesztési beruházásokból kellett volna kigazdálkodni a költségeket, de ezen a soron is mindössze 6,7 milliárd forint található.

Mivel a költségvetésben ezekhez a jelentős állami kötelezettségekhez nem társítottak elegendő és egyértelműen nevesített forrást, a kormányzati felülvizsgálat egyik legsürgetőbb feladata az érintett közlekedési nagyberuházások finanszírozásának rendezése lesz.