Visszatért a toleranciasávba az infláció, de a szakértők máris figyelmeztetnek: ez még nem a vége

Az MBH Bank elemzői szerint az infláció emelkedésére számítani lehetett áprilisban. A maginfláció emelkedése ugyan árnyalja a képet, de az továbbra is jó hír, hogy alig tér el a fő inflációs mutatótól. Továbbra is figyelmeztető jel, hogy az élelmiszerek között elszámolt házon kívüli étkezés gyors ütemben drágul, éves szinten 7% körüli ütemben, amiben a munkaerőköltségek emelkedése játszhat elsősorban szerepet. A szolgáltatások esetében is erősebb árnyomás látható, mint az év eleji hónapokban, de összességében ezzel is jóval a tavalyi szintek alatt maradt a drágulás mértéke.

A bank elemzőinek várakozása szerint fokozatosan gyorsulhat a drágulás éves mértéke a következő hónapokban. A védett üzemanyagárak és az árrésstopok egyelőre érvényben vannak és az új kormányzat részéről sem érkeztek olyan nyilatkozatok, amelyek pontos dátumot jelölnének meg, hogy mikor tervezik ezeket megszüntetni. Az intézkedések idei (legalább részleges) kivezetésével számolnak, ami vélhetően megjelenik majd az inflációs számokban is. A közel-keleti konfliktus okozta energiaáremelkedés sem hat kedvezően az inflációra. A forint árfolyama kedvezően mozgott az elmúlt hetekben, ez adhat egy támaszt a későbbiekben az infláció leszorításának. Idei átlagos 3,4%-os inflációs előrejelzésüket egyelőre tartják.

Az idei évben lehetőséget látnak a kamatcsökkentések folytatására, de ennek megindulására valószínűleg még várni kell. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata az árstabilitás elérése, ezen a fronton pedig jelenleg olyan bizonytalanságokkal kell szembenéznie a Monetáris Tanácsnak, ami inkább kivárásra ösztönözheti a testületet a következő hónapokban. Így úgy gondolják, hogy az MNB 2026 negyedik negyedévében tudja újra csökkenteni az alapkamatot. 

Az Amundi befektetési igazgatója, Kiss Péter szerint az előzetes várakozásuknak (2,2%) lényegében megfelelő éves inflációs adat leginkább a bázishatásokat tükrözi, de némi egyedi felfelé mutató kockázat is érzékelhető, ugyanis a Covid előtti átlagos szezonalitással számolva csak 2,0 százalékra ugrott volna a pénzromlás éves üteme.

Ha az éppen kedvezően alakuló közel-keleti fejlemények tartósak maradnak, és az olajárak csökkenése fennmarad, az elemző szerint a jegybank átnézhet az idei évi megugró infláción, ugyanakkor óvatosnak is kell lennie a másodkörös hatások miatt. Éppen ezért úgy gondolják, hogy marad az adatvezérelt monetáris politika, ahol minden eszköz az asztalon van, és egyelőre kivárás várható, 2-3 hónapos időtávon nem számítunk a kamatok változására.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint az adat nem okozott meglepetést, csak hajszálnyit lett magasabb a 2 százalékos várakozásuknál. A vártnak megfelelően alapvetően a friss, szezonális élelmiszerek drágultak áprilisban. Az éves élelmiszerárindex 1,5 százalékra emelkedett, miután a zömmel a tavaly áprilisi statisztikában megjelenő árrésstopok hatása kikerült a bázisból. Összességében az élelmiszerek áremelkedése így is csak mérsékeltnek mondható, azonban a globális helyzetből eredő magasabb energiaárak, a fagy okozta, illetve a valószínűnek tűnő újabb aszály okozta károk, valamint az árrésstopok lefelé torzító hatását látva félő, hogy ez a helyzet csak átmeneti.

A ruházati cikkeknél a szokásosan megjelenő szezonális tavaszi drágulás havi szinten 1,5 százalékos volt. A háztartási energia 0,9 százalékos havi árcsökkenésében a hideg tél miatt bevezetett kormányzati ármérséklő intézkedések hatása jelent meg. A szolgáltatások havi árindexe viszonylag magas volt, 0,7 százalékos, amit döntően az utazási és a belföldi üdülési szolgáltatások árainak emelkedése hajtott. A külföldi üdülések árai viszont 0,5 százalékkal csökkentek havi alapon, ami akár az erős forint hatásait is tükrözheti.

Előretekintve az inflációs kép kifejezetten bizonytalan az elemző szerint: az iráni háború hatásai a magyar inflációban egyelőre nem jelentek meg, leginkább a járműüzemanyagárak mesterséges visszafogásának köszönhetően. Az élelmiszerek esetében szintén teljesen bizonytalan, meddig maradnak az árrésstopok. Ezeknek az adminisztratív korlátoknak legalább a részleges kivezetése valószínűnek tűnik az idei évben, ami emelheti az inflációt. Emellett a nyáron véget ér a banki- és telekom-szolgáltatások önkéntes árkorlátozásának időszaka, ami szintén egyszeri áremelő hatással járhat. A fenti inflációs tényezőket ellensúlyozhatja viszont a forint látványosan gyors felértékelődése, ami akár a várakozásokat is visszafoghatja. Ezen hatások számszerűsítése azonban meglehetősen nehézkes.

Az elemző szerint az év utolsó harmadában – ha az adminisztratív fékező tényezők nem, vagy csak részben maradnak, és a globális tényezők inflációs hatásai is megjelennek - akár 5 százalék fölé is emelkedhet az éves drágulása üteme.  Az év első harmadának visszafogott inflációs adatai miatt azonban az éves átlagos infláció így is szinte biztosan 4 százalék alatt marad majd.

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az inflációs adatokról elmondta, hogy a vendéglátás nélküli, azaz a boltokban ténylegesen tapasztalható élelmiszerinfláció továbbra is komoly csökkenést mutat. „Ennek megfelelően az élelmiszerárak továbbra is lefelé húzzák a fogyasztói árindexet, bár inflációt csökkentő hatásuk most már kisebb, mint egy hónappal ezelőtt volt.”

Az élelmiszerárak kordában tartásában óriási szerepe van a magyar élelmiszer termelőknek, feldolgozóknak és a kiskereskedelem szereplőinek. Ez a pálya azonban nehezen fenntartható, mert az iráni válság okozta energiaár-sokk idővel eléri a magyar élelmiszerlánc szereplőit - mondta.

A mostani pozíció kedvező az új kormány számára ahhoz, hogy megkezdje az árrésstop kivezetését. Ez különösen igaz akkor, ha ez a kiskereskedelmi különadó megszüntetésével, kedvezményes élelmiszer áfa kategóriák bevezetésével, vagy a beszállítókat terhelő adók, díjak és más terhek csökkentésével párosul, mert ezek ellensúlyozhatják az árrésstop megszűnésének hatásait.