Hidegzuhany Brüsszelből: ketyegő bombát örökölt Magyar Péter kormánya, komoly bajban a hazai gazdaság

A borúlátó uniós kilátások hátterében elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta újabb energiaársokk áll. Az Európai Bizottság emiatt az EU és az euróövezet növekedési várakozásait is rontotta. Ezzel egy időben az inflációs előrejelzéseket megemelte. A magasabb energiaárak az egész kontinensen visszavetik a beruházásokat, növelik a vállalatok költségeit és lassítják az exportot. Ezzel párhuzamosan az államadósság és az államháztartási hiány is uniós szintű emelkedésnek indult.

Ebben a nehéz nemzetközi környezetben a magyar gazdaság helyzete kifejezetten aggasztó. Az őszi prognózishoz képest a Bizottság jelentősen rontotta a hazai makrogazdasági mutatókat. A 2026-os várható költségvetési hiányt 5,1 százalékról 6,2 százalékra emelték. A 2027-es deficit is jóval magasabb lesz a korábban vártnál. Valdis Dombrovskis uniós biztos külön kiemelte Magyarországot azon államok közül, ahol a hiány tartósan és jelentősen meghaladhatja az 5 százalékot.

A hiány mellett a magyar államadósság is magasabb növekedési pályára állt. A brüsszeli számítások szerint a GDP-arányos államadósság 2026-ra 75,1, 2027-re pedig 76,8 százalékra nő. A jegybanki adatok alapján ez az arány az év elején már megközelítette a 78 százalékot. A gazdasági növekedés kilátásai szintén romlottak. 2026-ra mindössze 1,8 százalékos gazdasági bővülést várnak, amelyet továbbra is jórészt a belső fogyasztás hajt. Az egyetlen kedvező folyamat az infláció mérséklődése. A forint erősödésének is köszönhetően a pénzromlás üteme 3 százalék közelébe süllyedhet a következő években.

A megromlott gazdasági állapotok rendkívül nehéz örökséget jelentenek az Orbán Viktor kormányát váltó Magyar Péter-féle kabinet, és különösen Kármán András pénzügyminiszter számára. Az új vezetésnek egyszerre kellene csökkentenie a költségvetési hiányt, helyreállítania a gazdaságpolitikai hitelességet és ösztönöznie a gazdasági növekedést.

Bár Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás van érvényben, az uniós gyakorlat alapján az újonnan felálló kormányok általában kapnak némi haladékot. Ezt erősíti, hogy az energiaválság és a növekvő védelmi kiadások miatt Brüsszel most óvatosabban kezelheti a szankciókat. Az Európai Bizottság ugyanakkor egyértelművé tette: az idő haladékot jelent, nem felmentést. Emiatt az új magyar kormánytól határozott költségvetési kiigazításokat várnak el.