Olyan államadósság-krízis jöhet Magyarországon, amilyenre még nem is volt példa: minden egy irányba mutat

Az államadóssággal kapcsolatos gazdaságpolitikai gondolkodást régóta meghatározzák az olyan egységes szabályok, mint az Európai Unió 60 százalékos maastrichti adósságkorlátja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 105 ország több évtizedes adatait vizsgáló tanulmánya azonban rámutatott, hogy a gazdasági növekedést fékező adósságküszöb értéke a GDP arányában 20 és 209 százalék között mozoghat. Ez azt jelenti, hogy az adósságfelhalmozás egy bizonyos pontig akár támogathatja is a gazdaságot. Efölött az érték felett viszont már egyértelműen negatív hatással van az egy főre jutó GDP bővülésére.

Bár a vizsgált államoknál a kritikus szint átlaga 67,3 százalék, a jövedelmi szint szerint jelentősek az eltérések. Míg az alacsony jövedelmű országoknál ez az érték átlagosan 55,5 százalék, addig a magas jövedelműeknél jóval magasabb, 85,2 százalék. A Világbank besorolása alapján Magyarország is az utóbbi csoportba tartozik.

A 2025 végére várt 74,9 százalékos GDP-arányos hazai államadósság jelenleg még a 85 százalékos határérték alatt marad. Ugyanakkor az Európai Bizottság előrejelzései szerint a magyar adósságpálya a 2030-as évek elejére már átlépheti a kritikus pontot. Ezt követően az állami eladósodás már egyértelműen elkezdi visszafogni a növekedést.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos figyelmeztetést küldött Magyarországnak a hitelminősítő: kritikusak a kilátások, végéleg bóvliba csúszunk?

A Fitch Ratings szerint a következő magyar kormány komoly gazdaságpolitikai kihívásokkal szembesülhet

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy ezek a küszöbértékek az évtizedek során meglepően stabilak maradtak, még a globális pénzügyi válság és a koronavírus-járvány ellenére is. Egy ország adósságviselő képessége ugyanis nem a rövid távú piaci ingadozásoktól függ, hanem a lassan változó, strukturális adottságoktól. A határértékeket nem lehet egyetlen számmal leírni, a különbségeket a gazdaságok belső minősége magyarázza.

Az egyik legfontosabb tényező a megbízható adósságtörlesztési múlt. Ahol az állam korábban is pontosan törlesztett, ott a gazdaság magasabb adósságszintet is képes elviselni. Szintén kulcsfontosságú az intézményi minőség; a hatékony közigazgatás, az alacsony korrupció és a stabil jogrendszer érezhetően növeli a fiskális mozgásteret.

Komoly kockázatot jelent viszont az adósság szerkezete, különösen a külső finanszírozás túlsúlya. Azok az országok, amelyek erősen kiszolgáltatottak a külföldi hitelezőknek, sokkal sérülékenyebbek. Náluk jóval alacsonyabb szinten húzódik az a határ, ahol az eladósodás már makrogazdasági teherré válik. Ezzel szemben egy mély, jól működő hazai bankrendszer és a fejlett pénzügyi szektor jelentősen kitolja ezt a pontot, mivel a belföldi finanszírozás stabilabb hátteret biztosít az állam számára.