Kiderült, mire számítanak a banki elemzők: így alakulhat a forint és az infláció a jövőben

A CIB Bank előrejelzése szerint a magyar GDP 2026-ban 1,8 százalékkal nőhet, miközben az éves átlagos infláció 3 százalék körül alakulhat. Az MNB irányadó kamata év végére 5,75 százalékra csökkenhet.

A bank elemzői szerint a közel-keleti konfliktus jelentős hatással van a világgazdaságra. Az energiaárak emelkedése, a szállítási problémák és a bizonytalanság miatt romlottak a globális növekedési kilátások. A CIB Bank 2,4 százalékos globális GDP-bővülést vár, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzésnél.

A Brent típusú olaj ára a második negyedévben átlagosan 110 dollár fölé emelkedhet, majd az év végére 80 és 90 dollár közé csökkenhet. Éves átlagban azonban így is 35 százalékkal magasabb olajárra számítanak, mint 2025-ben.

Az eurózóna gazdasági növekedése is lassulhat. A CIB már csak 0,9 százalékos növekedést vár 2026-ra, miközben az infláció ősszel ismét 4 százalék fölé emelkedhet.

Javult a piaci hangulat Magyarországgal kapcsolatban

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a kétharmados parlamenti többség és a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika erősítette a befektetői bizalmat. Ez gyorsan megjelent a forint árfolyamában és az állampapírhozamokban is.

A bank szerint a választási eredmény után erősebb forinttal és alacsonyabb hozamkörnyezettel lehet számolni, mint korábban. A pénzintézet várakozása szerint az EUR/HUF árfolyam év végére 363 körül alakulhat. A CIB ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a jó hírek jelentős részét már beárazták a piacok, ezért rövid távon kisebb korrekció is jöhet.

A bank elemzői szerint továbbra is a lakossági fogyasztás lehet a magyar gazdaság fő motorja. A reálbérek idén közel 7 százalékkal emelkedhetnek, amit támogatnak a választások előtti intézkedések és az új kormány tervei is.

A családi pótlék emelése, az iskolakezdési támogatás és a nyugdíjasokat érintő intézkedések növelhetik a háztartások elkölthető jövedelmét. Emiatt a háztartások fogyasztása 2026-ban 3,4 százalékkal bővülhet. A beruházásoknál viszont csak stabilizációra számít a CIB Bank. Bár javulhat a vállalati bizalom, a külső kereslet továbbra is gyenge maradhat, az EU-s források hatása pedig leginkább csak 2027-től jelenhet meg.

Kritikus állapotban a költségvetés

A CIB Bank szerint az új kormány nehéz fiskális helyzetet örökölt. Az első negyedévben a költségvetési hiány már elérte az éves terv 83 százalékát, miközben a gördülő deficit a GDP 7,5 százaléka körül alakult.

A bank elemzői szerint sürgető feladat az EU-s források felszabadítása és egy hiteles költségvetési konszolidációs terv bemutatása. A pénzintézet ugyanakkor arra számít, hogy a kétharmados parlamenti többség felgyorsíthatja az uniós tárgyalásokat. A prognózis szerint az RRF-források nem vesznek el, a kohéziós pénzek pedig akár már az év végére újra hozzáférhetővé válhatnak.

Bár az infláció jelenleg kedvező szinten áll, a CIB Bank szerint az év második felében ismét erősödhet az árnyomás. Ebben szerepet játszhatnak az energiaárak, az árszabályozások kivezetése és az elhalasztott adóemelések is. A bank előrejelzése szerint az év végére ismét 4 százalék fölé emelkedhet az infláció, az éves átlag azonban 3 százalék körül maradhat.

További kamatcsökkentések jöhetnek

A CIB Bank szerint az MNB-nek lehet tere további óvatos kamatcsökkentésekre, ha nem romlik a nemzetközi környezet és stabil marad a forint.

Bukovszki András, a CIB Bank elemzője szerint az év végéig még egy vagy két 25 bázispontos kamatvágás is elképzelhető. Ez azt jelentené, hogy az alapkamat 5,75 és 6 százalék közötti szinten zárhatja az évet.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA