Brutálisan lehúzta az idei kilátásokat az MNB: megint lenullázódhat a magyar gazdaság, ha ez így megy tovább

A jegybank legújabb kamatdöntését követően közzétett adatok mutatják be először hivatalosan a közel-keleti konfliktus hazai gazdasági hatásait. Az MNB várakozásai szerint a fogyasztói árak emelkedése 2026-ban átlagosan eléri a 3,8 százalékot.

Ez komoly ugrást jelent a korábban becsült 3,2 százalékhoz képest. Ezt a prognózist azonban jelentős bizonytalanság övezi. Egyrészt egyelőre megjósolhatatlan az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárásának időtartama. Másrészt a kiskereskedelmi árstop május végi kivezetése is érdemben módosíthatja a számokat.

A dráguló energia okozta nyomás tartósnak ígérkezik. A jegybanki szakemberek úgy látják, hogy az infláció még 2027-ben is magas, 3,7 százalék körüli marad. Az áremelkedés üteme várhatóan csak annak az évnek a második felében térhet vissza az MNB inflációs célsávjába. 

A magasabb energiaárak és a visszaeső külpiaci kereslet a gazdasági teljesítményt is érdemben lassítja. Az MNB emiatt erőteljesen lefelé módosította a növekedési előrejelzéseit. A jegybank 2026-ra a korábban várt 2,4 százalék helyett mindössze 1,7 százalékos, míg 2027-re 3 százalékos, 2028-ra pedig 2,9 százalékos gazdasági bővüléssel számol.

Mit mondanak az elemzők?

A döntés nem okozott meglepetést, megfelelt a széles körű elemzői konszenzusnak. Hangsúlyozták, hogy a kommunikáció kiemelt figyelmet szentelt a pozitív reálkamat jelentőségének. Ugyanakkor a negyedik hete tartó közel-keleti konfliktus időbeli kiterjedtsége, elhúzódása minden gazdasággal foglalkozó szereplő számára bizonytalan, a jegybankokra is. Magyarország esetében egyéves időhorizonton jelenleg nagyjából 125 bázispont szigorítás látható a határidős kamatmegállapodásokban. A jegybanki döntéshozatal ezzel együtt egyelőre a kivárásra és kilátások tisztulásán alapul. A közép-kelet-európai központi bankok számára irányadó elsősorban az EKB kamatpályája lesz.

Bár a forint árfolyama érdemben nem reagált a prezentáción elhangzottakra, az elemzők kitértek a forint volatilitására is. Az euró-forint árfolyama Trump tegnapi, állítólagos iráni tárgyalásokkal kapcsolatos üzenetére visszaerősödött, de nem tudta letörni a 387,40-es támaszt. A tegnapi korrekciót követően ma ismét emelkedés indult, és a 200 napos mozgóátlag fölé került a jegyzés, mely 389,05-nél húzódik jelenleg, így erre a következő napokban is érdemes figyelni.

Az olaj és gázárak emelkedése miatt várhatóan az inflációs pálya is feljebb kerül majd a következő hónapokban és minél hosszabb ideig tart a konfliktus, annál negatívabb hatásokkal lehet számolni. A legtöbben az év végére 6 százalékos alapkamatot várnak, tehát azt gondolják, hogy kamatcsökkentésbe lehet kezdeni, ha az olajpiaci helyzet stabilizálódni tud.