Súlyos adat érkezett a magyarok anyagi helyzetéről: rengetegen várják gyomorideggel a hóvégét

Az intézet friss felmérése szerint jelentős előrelépés történt a tavalyi évhez képest, amikor még a lakosság 56 százaléka élt 300 ezer forint alatti jövedelemből. A kutatás adatai alapján a magyarok 44 százaléka 300 és 500 ezer forint közötti bevételből gazdálkodik, míg az átlagos megélhetési szint feletti jövedelemhez mindössze a lakosság 11 százaléka jut hozzá.

A szegénység társadalmi hatásai messze túlmutatnak az egyéni problémákon: csökkenti a termelékenységet, mérsékli az adóbevételeket és a vásárlóerőt is. Az Egyensúly Intézet évente vizsgálja a háztartások megélhetését befolyásoló folyamatokat egy 1000 fős, reprezentatív mintán keresztül.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy jelentősen emelkedtek a megélhetéshez szükséges összegek. A szűkös mindennapi megélhetéshez szükséges összeg 250 ezer forintról 300 ezer forintra nőtt egy év alatt. Az átlagos életszínvonal fenntartásához már 500 ezer forintra van szükség a tavalyi 400 ezer helyett, míg a gondtalan élethez 700 ezer forint kell a korábbi 600 ezer forint helyett.

A magyarok közel fele, 47 százaléka él az átlagosnak tartott életszínvonal alatt. Körülbelül 800 ezren küzdenek súlyos anyagi nélkülözéssel, további 1,3 millió ember számára pedig egyszerre jelent gondot a fűtés és a rendszeres húsfogyasztás finanszírozása.

A fűtés tekintetében jelentős javulás tapasztalható: a lakosság 69 százaléka biztos abban, hogy lesz elegendő pénze télen a lakása fűtésére, míg 25 százalék eseti nehézségekre számít. Mindössze 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem lesz elég forrása erre a célra. Ez jelentős előrelépés a 2022-es energiaválsághoz képest, amikor a megkérdezettek 39 százaléka számolt eseti nehézségekkel, és 12 százalék tartotta lehetetlennek a megfelelő fűtést.

A táplálkozás területén is pozitív változás látható: a lakosság 72 százaléka engedheti meg magának, hogy legalább minden második nap húst vagy halat fogyasszon, szemben a 2022-es 43 százalékkal.

A váratlan kiadások kezelése terén szintén javulás mutatkozik: míg 2024-ben a válaszadók 32 százaléka nem tudott volna kifizetni egy 100 ezer forintos váratlan kiadást, addig 2025-re ez az arány 29 százalékra csökkent. A megkérdezettek 35 százaléka számára gondot okozna, de meg tudná oldani saját erőből, 33 százalék pedig gond nélkül ki tudná fizetni ezt az összeget. Fontos megjegyezni, hogy a 100 ezer forint reálértéke jelentősen csökkent az elmúlt években: a KSH adatai szerint egy automata mosógép ára 120 ezer forintról 160 ezer forintra, egy porzsák nélküli porszívó ára pedig 29 ezer forintról 38 ezer forintra emelkedett 2022 és 2025 között.

A jövőbeli kilátások tekintetében a magyarok optimistábbak: 14 százalékuk számít fizetésemelésre a következő három hónapban, szemben a tavalyi 6 százalékkal. A megkérdezettek 66 százaléka változatlan bevételre számít, 14 százalék pedig csökkenő jövedelemmel kalkulál. Ez is jelentős javulás 2022-höz képest, amikor a lakosság 26 százaléka várt bevételcsökkenést. Az optimistább várakozások hátterében az infláció csökkenése és a reálbérek növekedése állhat.