Hatalmas a baj Magyarországon: kiderült, sokkal több a szegény, mint eddig hittük

Áprilisban két kutató, Tátrai Annamária és Gábos András hívta fel a figyelmet a KSH szegénységi statisztikáiban tapasztalható anomáliákra. Megfigyelésük szerint 2018 és 2022 között szokatlanul sok ember jövedelme került éppen a szegénységi küszöb felé. A KSH először visszautasította a manipuláció vádját, majd szeptemberben lezárta az adatbázis felülvizsgálatát.

Bár a hivatal hangsúlyozta, hogy "a felülvizsgálat megerősítette az EU–SILC-adatok és a módszertan megbízhatóságát", a relatív jövedelmi szegénységi ráta jelentősen módosult. Egyes években, mint például 2020-ban, a gyerekszegénység mértéke a korrekció után megduplázódott.

A felülvizsgálat eredményei alapján úgy tűnik, hogy a 2010-es évek második felében korántsem volt olyan mértékű szegénységcsökkenés, mint amit a korábbi statisztikák mutattak. Az utolsó megbízhatónak tekintett év (2012) és az első felülvizsgált év (2018) szegénységi mutatója között jóval kisebb a különbség a revízió után.

EZ IS ÉRDEKELHET

Már a KSH sem tagadja tovább: nagy a baj, elképesztő a szegénység az országban

A Központi Statisztikai Hivatal elismerte, hogy éveken át pontatlanul közölte a magyarországi szegénységi adatokat.

A KSH kommunikációja szerint a szegénység komplex mutatója, a "szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya" nem változott érdemben. Azonban a kutatók szerint ez félrevezető, mivel ők mindvégig a relatív jövedelmi szegénység adatsoraival kapcsolatos problémákat vetették fel, és éppen ez a mutató módosult jelentősen.

Olyan ez, mintha az almatermésre vonatkozó statisztikai adatokat problematizáltuk volna, amit valamilyen módon javítottak, ám utána arról beszélnének, hogy összességében vizsgálva a gyümölcstermelés adataiban nincs is nagy változás a revízió után

- érzékeltette a helyzetet Tátrai Annamária.

A gyermekes háztartások esetében különösen nagy változásokat hozott a felülvizsgálat. A szegénységben élők aránya az egyes években 10-85 százalékkal lett magasabb. A nagycsaládosok relatív szegénységi rátájában 2019-ben 2,8-szoros növekedés következett be. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete javult a revíziónak köszönhetően.

A részleges felülvizsgálat okozta strukturális törés miatt a 2017-ig tartó és az azt követő adatok nem összehasonlíthatók – ezt a KSH is elismeri. A jelentős törés azonban ellentmond a KSH kommunikációjának, miszerint csupán módszertani finomhangolás történt, és a felülvizsgálat előtti adatok továbbra is megfelelő alapot nyújtanak a szegénység monitorozásához

– értékelte az adatsort Krekó Judit, az ötfős kutatócsoport tagja.

A felülvizsgálat talán a romák helyzetét mutatta a legrosszabbnak. Míg korábban úgy tűnt, hogy 2019-ben nagyjából harmaduk (31%) élt súlyos anyagi vagy szociális deprivációban, a revízió után ez az arány 57,4 százalékra emelkedett. 2024-ben a romák 52,3 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt.

A revízió következtében jelentősen átíródott a hazai szegénységről alkotott képünk. Egyrészt a felülvizsgálat olyan töréseket hozott a relatív jövedelmi szegénység adatsoraiban, amelyek lehetetlenné teszik a 2018 előtti és utáni adatok összehasonlítását, másrészt a szegénységben érintettek köre is teljesen megváltozott.

Ez azért is problematikus, mert a 2010 utáni kormányzati szociálpolitika hatásainak elemzéséhez elengedhetetlen lenne az adatok összevethetősége. A szakértők szerint a felülvizsgálati időszakot ki kellene terjeszteni a többi problémás évre is, a fennmaradó kérdések tisztázásában pedig csak a KSH tudna segíteni.