Gigahiányt sikerült áprilisban felhalmozni: mi lesz így a költségvetéssel?

A Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes költségvetési jelentése szerint áprilisban 376,4 milliárd forintos hiány keletkezett a központi alrendszerben. Ez az összeg csak 2023-ban volt magasabb az elmúlt évek azonos időszakában.

Az első négy hónap kumulált hiánya már meghaladja a 2930 milliárd forintot, ami minden korábbi év azonos időszakánál kedvezőtlenebb egyenleget jelent. A központi költségvetés 2851,5 milliárd forintos deficittel zárt, az elkülönített állami pénzalapok 44 milliárd forintos többletet mutattak, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 123 milliárd forintos hiánnyal zártak.

Bár az éves pénzforgalmi hiányterv több mint 71 százaléka már teljesült, ami rendkívül magasnak tűnik, az elmúlt három évben ennél is magasabb volt a teljesülés aránya az év első harmadában.

A tárca közleménye szerint az adó- és járulékbevételek 10,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának értékét. Különösen jól teljesítettek a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, amelyek mintegy 13 százalékos növekedést mutattak.

A kiadási oldalon jelentős növekedés tapasztalható a kamatkifizetéseknél: április végéig 1916,5 milliárd forintot tett ki ez az összeg, ami 408,7 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. A minisztérium magyarázata szerint ez az államadósság eltérő szerkezetéből és az egyes lejáratok különböző kamatfizetési időpontjaiból adódik.

A nyugellátásokra fordított kiadások is meghaladták az egy évvel korábbit. Az első négy hónapban – beleértve a 13. havi nyugdíjat és ellátást is – összesen 2738,1 milliárd forintot fizettek ki erre a célra.

A közüzemi szolgáltatások támogatása 569,9 milliárd forintot tett ki, ami közel 30 milliárd forinttal több az előző év azonos időszakához képest. A növekedés részben a kifizetések eltérő ütemezéséből, részben a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközműszolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből származik.