Ez a cudar magyar valóság: tényleg a sikkasztás és pénzmosás országa vagyunk?

A magyarok közel fele (48%) szerint gyakoriak a gazdasági bűncselekmények a hazai cégeknél. Sőt, a megkérdezettek több mint harmada (35%) véli úgy, hogy szinte mindennaposak lehetnek a hasonló jellegű törvénysértések. A válaszadók véleménye alapján a vállalkozások leggyakrabban sikkasztást (45%), költségvetési csalást (43%), pénzmosást (39%), gazdasági csalást (pl. adócsalás, hitelcsalás, piramisjáték - 33%), hűtlen kezelést (27%) és vesztegetést (26%) követhetnek el.

Tízből kilenc ember gondolja úgy, hogy egy vállalati dolgozót rá lehetne venni gazdasági visszaélésre, például sikkasztásra vagy csalásra. A többség szerint 500 ezer és 5 millió forint között lehet az az összeg, amennyiért egy munkavállaló már törvényt szegne (51%), illetve engedné, hogy megvesztegessék (58%).

A megkérdezettek kétharmada (68%) egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre számítana a bíróságtól egy gazdasági bűncselekmény, például egy vesztegetés elkövetéséért Magyarországon. Minden ötödik (19%) résztvevő szerint ennél is szigorúbb szabadságvesztéssel járna a lebukás, míg tízből egy (12%) válaszadó kevesebb mint egy év letöltendővel számolna ilyen esetben.

„A bíróság által kiszabott büntetés nagysága számos tényezőtől függ, mint például a bűncselekmény súlyossága, a vádlott korábbi büntetett előélete, az elkövetés körülményei, valamint a vádlott együttműködési hajlandósága” – emelte ki Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember szerint az ítélet kimenetelében meghatározó lehet az is, hogy ki képviseli a vádlottat a tárgyaláson. Egy tapasztalt védő nem csak a folyamat elhúzódásától kímélheti meg a gyanúsítottat és a családját, de nagyobb eséllyel képviselheti ügyfelét sikerrel a bíróságon.

A kutatásban résztvevők úgy látják, hogy szigorúbb szabályozásokkal és hatósági ellenőrzések bevezetésével (29%), valamint a vállalatok átláthatóságának növelésével (24%) lehetne leginkább visszaszorítani a gazdasági bűncselekményeket Magyarországon.