Euro valuta.Érmék egymásra rakva, különböző pozíciókban. Pénz koncepció.

Kimondták: ekkora a realitása az euró bevezetésének Magyarországon

2025. január 9. 04:35 3 perc

Magyarország az Európai Unióba való belépésével kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére. Friss anyagába  az eurózónás csatlakozáshoz szükséges négy kulcsfontosságú kritérium teljesítését elemezi a Gazdaságkutató Intézet.

A költségvetési hiány 2004 és 2011 közt minden évben meghaladta a kritérium által előírt GDP arányos 3%-ot. Ezt követően 2012 és 2019 közt sikerült prudens költségvetési politikát folytatni; s ekkor teljesült is a deficitre vonatkozó kritérium. A COVID-dal véget ért hazánkban a fiskális fegyelem időszaka: 2020 és 2023 közt minden évben az kritérium több, mint duplájára hágott a hazai hiány, de 2024-ben is 5% körül alakult. A 2025-ös, meglehetősen optimista költségvetés 3,7%-os hiánycélt határozott meg.

GDP arányos éves költségvetési hiány (bal tengely) és GDP arányos államadósság (jobb tengely) Magyarországon 2004 és 2023 közt

Forrás: Eurostat (2024)Forrás: Eurostat (2024) grafika: GKI

Az államadósság a kritérium szerint nem haladhatja meg a GDP 60%-át, vagy ha ennél magasabb, akkor közelítenie kell hozzá. 2004 és 2011 között nemhogy nem közelített a bűvös 60%-hoz, de egyre inkább távolodott tőle. 2012-ben trendforduló történt (amit a magánnyugdíjpénztári vagyon túlnyomó részének államosítása tett lehetővé, ez az akkori GDP 10,5%-át tette ki). Ezt követően a rendkívül alacsony nemzetközi és hazai kamatszint miatt fokozatosan csökkent az államadósság aránya, és teljesítettük is az idevágó a kritériumot. A koronavírus-válság következtében a ráta felugrott, és azóta csak enyhe csökkenés figyelhető meg a mutatóban. Összességében a nominális államadósság megduplázódott 2010 óta, és GDP arányosan a 2017-es szinten áll.

A hosszú távú kamat és az infláció alakulása Magyarországon, 2004-2024

Forrás: Európai Bizottság (2004-2024) és KSH (2024). Megjegyzés: az inflációs és kamat adatok az évközi konvergenciajelentésekből származnak, míg az inflációs adat az adott év átlaga. Grafika: GKIForrás: Európai Bizottság (2004-2024) és KSH (2024). Megjegyzés: az inflációs és kamat adatok az évközi konvergenciajelentésekből származnak, míg az inflációs adat az adott év átlaga. Grafika: GKI

Az infláció alakulásában hasonló dinamikákat figyelhetünk meg. 2012 előtt rendre átlépte a hazai árnövekedés a meghatározott szintet (a három legjobban teljesítő eurózónás ország átlaga, +1,5 százalékpont). 2014-2016 között hazánk jól teljesített az árstabilitást tekintve (részben a mesterségesen lenyomott rezsiköltségek miatt). Bár 2016 után is az MNB 3%-os célja körül alakult az infláció, az alacsony eurózónás árnövekedésnek köszönhetően ez már nem volt elég a kritérium teljesítésére. A 2022-2023-ban elszálló, Európa-rekorder infláció után stabilizálódni látszik a hazai árszínvonal, 2024 végére a referenciaérték körül alakult a mutató.

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A maastrichti kritériumok hosszú távú kamatokra vonatkozó passzusa szerint a kamatok legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatának átlagát. Bár 2012-ig ettől rendre magasabb volt a hazai kamatszint, 2014 és 2020 között mi is élvezhettük az olcsó hiteleket (a kritériumok rendre teljesültek). Ezt követően a hosszú távú kamatok emelkedtek. Bár 2024-re a kamatok világszerte magasabbak, mint a „békeidőkben” voltak, a hazai adatok így sem teljesítik a kritérium által előírt értékeket.

Összességében tehát elmondható, hogyha politikai akarat is társult volna a kedvező makrogazdasági környezet mellé, 2014 környékén csatlakozhattunk volna az euró előszobájához, az ERM II.-höz. 2024-re a magas kamatok és a költségvetési hiány miatt messze sodródtunk ettől a lehetőségtől. Gazdaságpolitikusaink nyilatkozatai alapján pedig arra lehet számítani, hogy a forint marad a hazai fizetőeszköz a következő években is, annak minden hátrányával együtt.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Bankmonitor  |  2026. november 20. 12:12
A legtöbb bankszámlán 0,01% a kamat, így az infláció mellett a számlán álló pénz évről évre veszít a...
Holdblog  |  2026. november 20. 12:00
Csala Dániel, a Nem víznek való vidék projekt alapítója és Szabó Laci beszélgetése a HOLD After Hour...
iO Charts  |  2026. november 20. 09:01
A részvényárfolyam kalkulátor előtt írtam már két cikket, amelyekben szintén volt egy devizaárfolyam...
ChikansPlanet  |  2026. november 20. 08:00
A vízhiányról hajlamosak vagyunk nyári problémaként gondolkodni: jön a hőség, apadnak a folyók, kisz...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 20. péntek
Jolán
47. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?