Százezrek várnak a kormány döntésére: ez kemény menet lesz, sok pénz mehet ki a zsebünkből

A három évvel ezelőtt bevezetett kamatstop eltörlése komoly kihívást jelent a döntéshozók számára. Bár a bankközi kamatok csökkenő tendenciája nemrégiben megfordult, és mintegy 4 százalékponttal magasabb szinten áll, mint az intézkedés bevezetésekor, a politikai érzékenység továbbra is jelentős. A döntés 291 ezer jelzáloghiteles törlesztőrészletét érinti, miközben a bankoknak már több mint 400 milliárd forintjába került az intézkedés fenntartása.

A kkv-hitelek kamatstopjának március végi megszüntetése viszonylag zökkenőmentesen zajlott, ám a jelzáloghitelek esetében összetettebb a helyzet. Az MNB adatai szerint jelenleg 291 ezer jelzáloghitelt érint a kamatstop, ami 1223 milliárd forintos tőketartozást jelent. Ez az összes lakossági jelzáloghitel-szerződés 35%-át, illetve a tőketartozás 19%-át teszi ki.

A kormány többször meghosszabbította az intézkedést, jelenleg 2024 végéig van érvényben. Piaci és kormányzati források egyaránt újabb hosszabbításra számítanak, azonban a helyzet most más, mint korábban. A hozamkörnyezet csökkenése megállt, és a BUBOR az október eleji 6,0-6,3%-os mélypontjáról 6,4-6,5%-ra emelkedett az elmúlt hetekben.

Ha most vezetnék ki a kamatstopot, a kamatstopos jelzáloghitelek átlagkamata 6% környékéről 10% közelébe emelkedne. A kamatstopos hitelek kétharmadát kitevő, éven belül változó kamatozású, BUBOR-hoz kötött hitelek esetében még nagyobb, átlagosan 4,5 százalékpontos lenne a kamatemelkedés.

Az MNB májusi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint azonban a "kamatstop esetleges kivezetése csak az ügyfelek szűk körénél eredményezhet érdemi tehernövekedést". A jegybank szerint 26 ezer kamatstopos ügyfél tekinthető sérülékenynek, ami a kamatstopos ügyfelek 9 százalékát, a kamatstopos jelzáloghitel-állomány 17 százalékát jelenti.

A kormányzati nyilatkozatok korábban két feltételhez kötötték a kamatstop kivezetését: a kamatok csökkenéséhez és a fogyasztás beindulásához. Bár az egyszámjegyű kamatok visszatértek, a fogyasztás még mindig nem indult be kellőképpen.

A bankszektornak már több mint 400 milliárd forintjába került az intézkedés, és a BUBOR emelkedésével ez az összeg tovább nő. A bankok számára az azonnali teljes kivezetés lenne a legkedvezőbb, de kompromisszumos megoldásként egy többlépcsős eltörlést is elfogadnának, esetleg az egykori devizahiteles árfolyamgátra emlékeztető tehermegosztással kombinálva.

Az MNB korábban több kritikát is megfogalmazott a kamatstoppal kapcsolatban, kiemelve, hogy gyengíti a monetáris transzmissziót, közvetlen veszteséget okoz a bankoknak, negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára, és indokolatlanul sok előnyt biztosít a magasabb kockázatú, változó kamatozású jelzáloghitelek tulajdonosainak. A kamatstop kivezetésének kérdése tehát továbbra is nyitott, és a döntéshozóknak számos szempontot kell mérlegelniük a megfelelő megoldás megtalálásához.