Búcsút inthetünk a 10 milliós Magyarországnak: 600 ezer magyar tűnhet el néhány éven belül

Két évnyi népességcsökkenés után 2022-ben ismét növekedésnek indult az Európai Unió országainak lélekszáma, de volt olyan ország, ahol csökkenést jegyezhettünk fel. Az adatok szerint három uniós ország összesen kiteszi a lakosság csaknem felét annak ellenére is, hogy az olaszoknál több mint százezerrel lettek kevesebben, mint a megelőző évben. Magyarországon tovább folytatódott a lakosság lélekszámának csökkenése, és az adatokból az tűnik ki, hogy ez egyhamar nem változik meg - de az is lehet, hogy inkább soha.

A csökkenő nemzetek között vagyunk

A COVID-19 világjárvány hatása miatt 2020-ban és 2021-ben bekövetkezett népességcsökkenés után az EU lakossága 2022-ben a 2022. január 1-jei 446,7 millióról 2023. január 1-re 448,4 főre nőtt - ez derül ki az Eurostat friss adataiból. A megfigyelt népességnövekedés nagyrészt a COVID-19 után jelentősen megnövekedett migrációs mozgásoknak, valamint az orosz-ukrán háború következtében Ukrajnából menekülők tömeges beáramlásának tudható be.

Az EU lakossága az 1960-as 354,5 millióról 2023. január 1-jére 448,4 millióra nőtt, ami 93,9 milliós növekedést jelent. A népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben fokozatosan lelassult: az EU népessége a 2005–2022 közötti időszakban átlagosan évi 0,8 millió fővel nőtt, szemben a korábbi átlagosan évi 3,0 millió fős növekedéssel, mely a hatvanas években volt megszokott. A lakosságszám 0,3 millió fővel csökkent a COVID-19 világjárvány miatt, az új adatok szerint viszont ismét növekedésnek indult.

A legkisebb lélekszámú uniós ország Málta (500 ezer lakossal), a legnépesebb pedig Németország, ahol 83 millióan élnek. Január 1-jén Németország, Franciaország és Olaszország együttesen az EU teljes népességének csaknem felét (47%) tették ki.

Annak ellenére, hogy az EU teljes népessége 2022-ben nőtt, nem minden tagállamban figyeltek meg népességnövekedést. Összességében hét országban csökkent a lakosság száma 2022-ben, a legnagyobb csökkenés Olaszországban (-179 419 fő) történt, a legkisebb pedig Szlovákiában (-5 920). Magyarország is ezen államok közé tartozik, 2022-ben 91 ezer fővel csökkent a lélekszám. A másik 20 EU-s országban növekedés volt megfigyelhető, a legnagyobb Németországban (1 121 721), a legkisebb pedig Lettországban (7 251).

A termékenységi ráta még mindig alacsony

A hatvanas évektől kezdve a legtöbb ország lassú, de fokozatos csökkenésbe kezdett, majd a hetvenes évek közepétől az afrikai országokat leszámítva, kontinenstől, éghajlati viszonyoktól és politikai klímától függetlenül világszinten trenddé vált a termékenységi ráta csökkenése. Ennek hatására a globális termékenységi mutató is nagyot zuhant: a hetvenes évek eleji 4,9-ről 40 éve alatt 2,3-ra mérséklődött.

Hazánkról is érdemes szót ejteni, hiszen a korábban felvázolt trenddel szemben nálunk némi javulás érzékelhető az elmúlt 15 évben. A magyar családok gyermekvállalási kedvének növelése, elősegítése az aktuális kormányok kiemelt népességpolitikai célja volt, melyet számos különböző gazdasági ösztönzővel (pl. CSOK, babaváró hitel) igyekeztek feltornászni.

Ennek hatására termékenységi mutatónk a 2005-ös 1,31-ről 1,56-ra javult, ami nagyjából megegyezik az európai átlaggal (1,6), viszont az enyhe javulás ellenére továbbra sem értük el a lélektani 2,1-es határértéket, az 1975-ös csúcstól (2,35) pedig pláne messze vagyunk. A magyar miniszterelnök 2030-ra tűzte ki célul, hogy elérjük a 2,1-es termékenységi arányszámot, ami ugyan nem tűnik lehetetlennek, de ehhez folyamatos növekedésre lenne szükség, márpedig 2020 óta ismét enyhe visszaesést tapasztalhatunk.

Magyarország lakossága 1981 óta csökkenő tendenciát mutat, ráadásul olyan mértékben, ami korábban csak a világháborúval sújtott évekre volt jellemző (1918; 1945) – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1981 óta körülbelül 737 000 fővel kevesebb az ország becsült népessége. Ehhez képest az Eurostat népesség-előreszámítása szeirnt népességfogyás 6 százalék alatti, ami a korábban említett nagyobb régiós országokhoz képest is kedvezőnek mondható. A férfiak száma 4,644 millióról 4,548 millióra csökken, a nőké pedig 5,044 millióról 4,505 millió esik vissza a következő 80 évben. Arról, hogy ez pontosan mivel járhat, már írtunk korábban, ezt a cikket itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

400 ezer magyar tűnhet el néhány éven belül: nincs mit tenni, ezt már nem lehet visszafordítani

A lélekszám csökkenés eltérő mértékben lesz tapasztalható. A skandináv és nyugat-európai országok egy jelentős részében pedig tovább növekedhet a populáció.

Mi lesz így velünk?

A gyermekek és fiatalok (0-19 évesek) aránya a teljes népességen belül az előrejelzések szerint a 2022 eleji 20%-ról 2100-ra 18%-ra csökkenhet majd. A munkaképes korúak (20-64 évesek) aránya azonban ennél jóval drasztikusabban csökkenhetnek: az EU teljes népességében a 2022-es 59%-ról 2100-ra 50%-ra eshet ennek a korcsportoknak az aránya. 

Teljesen ellentétet irányú folyamatokat figyelhetünk meg azonban az idősebb korosztályban, ahol csökkenés helyett növekedésről beszélhetünk. A 65-79 évesek aránya a 2022 eleji 15%-ról várhatóan 2 százalékponttal 17%-ra emelkedik 2100-ra, a leglátványosabb növekedést azonban a 80 éves vagy annál idősebbek korosztály produkálja majd: az előrejelzések szerint több mint kétszeresére, 6%-ról 15%-ra nő a legidősebb korcsoport aránya.