Őrület, mi folyik ebben a magyar megyében: tényleg ennyit keresnek itt a melósok?

Bács-Kiskun, Magyarország legnagyobb területű megyéje, az ország területének mintegy 1/12-ét foglalja magába, mivel a Duna–Tisza közén helyezkedik el. Északról Pest megye, keletről Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád-Csanád megye, délről Szerbia és Horvátország, nyugatról pedig Baranya megye, Tolna megye és Fejér megye határolja. Na de vajon mit tartogat az itt élőknek?
Bács-Kiskun vegyes képet mutat a gazdasági fejlettség tekintetében: az északi rész (Kecskemét és Kiskunfélegyháza környéke) gazdaságilag fejlettebb, azonban a megye déli részei már elmaradottabbak. A gazdaság fejlődésében fontos szerepe van annak, hogy az egy autópálya és két fontos vasúti vonal is átszeli a megyét.

Bács-Kiskun gazdaságának meghatározó ágazata a szolgáltatás és a kereskedelem. Az ipari termelés 80%-át az élelmiszeripar, a gépipar, a faipar és a nyomdaipar adja. A vármegyében hozzávetőleg 39 600 cég működik, ami az országos teljes 4,6%-át jelenti. Többek között itt van telephelye a Mercedes-Benznek, az Axiálnak és a Knorr-Bremse-nek is, amik többségének Kecskeméten van a gyára. Ezzel Kecskemét az egyik legdinamikusabban fejlődő város az országban.

A keresetek oldaláról nézve, 2022-ben Bács-Kiskun vármegyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 440 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 292 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 447 ezer, a nettó átlagkereset 297 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 18%-kal múlta felül a 2021. évit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, ennek ellenére az alkalmazottak 15%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
A bruttó keresetek a versenyszférában 15%-kal, 437 ezer forintra, a költségvetési szférában 23%-kal, 452 ezer forintra emelkedtek.