Látni már az alagút végét? Fordulóponthoz ér a magyar gazdaság, enyhülhet a szorító drágulás

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője elsőként a külkereskedelmi kitettségről beszélt. A szakértő rámutatott, hogy a holland tőzsdei gázár 7,5-8 százalékkal, a hazai tőzsdei áramár 51,5 százalékkal, az Ural típusú olajár 28,7 százalékkal alacsonyabb a tavalyi átlagnál. Ezeken az árakon a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg 7,5-8 milliárd euróval javulhat idén.

Ez pedig kedvező lehet a növekedésre, az inflációra és az államháztartásra is - véli a szakértő. Az energiaegyenleget az alacsonyabb fogyasztás és a növekvő napenergia termelés is csökkentheti - tette hozzá.

Ennek megfelelően kismértékben, 0,8 százalékról 1 százalékra módosítjuk az idei növekedési prognózist. A következő években újra gyorsulhat a növekedés, amit a kilábalás mellett az új ipari kapacitások is támogatnak, az utóbbiak különösen 2025-ben lejtenek erőteljesek, hiszen a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe

- mondta Suppan Gergely. 4,4 százalékkal nőtt a GDP - tette hozzá, a növekedést pedig leginkább az ipar húzta. Több ágazat a vártnál ellenállóbbnak bizonyult, a növekedést az termékadók és a támogatások egyenlege húzta csak le 0,7 százalékponttal. A várakozások ellenére kissé bővült a fogyasztás is - mondta Suppan, azt a jóslatot téve, hogy:

a következő években a hazai GDP növekedése akár tartósan meghaladhatja a 4 százalékot.

Tartósan csökkenhet az infláció

25,2 százalékra csökkent az infláció márciusban az üzemanyagárak csökkenése és bázishatások miatt. a maginfláció viszont 25,7 százalékra emelkedett a szolgáltatások áremelkedése miatt. Az átlag feletti fogyasztók energiamegtakarítása miatt 43,1 százalékára enyhülhet a háztartási energiaárak növekedése. 

A szolgáltatások és alkoholtermékek vártnál nagyobb drágulása miatt 17,5 százalékról 18,5 százalékra emelték az éves inflációs előrejelzést a bankcsoport elemzői. Döntően bázishatások miatt számítanak az infláció kezdetben mérsékelt, majd az év közepétől meredek csökkenésére, hiszen számos tavaly év közbeni intézkedés kiesik a bázisból. Az egyre szélesebb körben bejelentett árcsökkenések hatására az infláció csökkenése a vártnál meredekebb is lehet, amit a nemzetközi termény-,nyersanyag-, és energiaárak zuhanása is támogat.

A forint árfolyamának erősödése már megjelent a tartós cikkek árainak mérséklődő növekedésében. Mindezek hatására az év végére egyszámjegyű lehet az infláció - jelentette ki Suppan Gergely.

Az infláció visszaesését mozgató fő tényezők közé tartozik az enyhülő energiaválság, a javuló kilátások (melynek következtében a termelői árindexek már csökkennek), valamint a leálló gyárak, üzemek újraindulása. Fontosak még a termelési tényezők, azaz az akut energiaválság elmaradása és az energiamix és ellátás diverzifikációja. Az olajárak is csökkennek, ami már a magyar kutakon is látszik. Mióta a kormány kivezette a kedvezményes üzemanyagárakt, folyamatosan csökkennek az üzemanyagárak - jelentette ki a szakértő.

Az energiaárak számottevő visszaesése idén érdemben csökkentheti a külkereskedelmi hiányt, a jelenlegi árak mellett a cserearányok javulása akár 7-8 milliárd euró lehet. A beruházások és a fogyasztás lassulása szintén csökkentheti az importot, míg az ellátási problémák, a chiphiány enyhülése, valamint az új termelőkapacitások üzembe helyezése az exportot támogathatja - véli az elemző.

Ezzel szemben az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és alacsonyabb vásárlóerő ronthatja az exportpiaci kilátásokat. Idén a cserearányok javulása, a belső kereslet enyhe visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 5,3 milliárd euróra, a GDP 2,6 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya.

Kibírja a válságot a magyar munkaerőpiac

December-február között 15 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, a rendszerváltás óta először van stabilan 4,7 millió körül. 15,5 ezerrel nőtt viszont a munkanélküliek száma az egy évvel ezelőttihez képest, amivel 4 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta az egy évvel ezelőtti 3,8 százalékról, mivel többen jelennek meg a munkaerőpiacon. Mindeközben egy év alatt 7 ezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma és 71,4 ezerre nőtt a betöltetlen állások száma. Ellentétes hatásokat látni tehát a munkaerőpiacon, jóval stabilabb ugyan a várakozásoknál, de átmenetileg emelkedhet a munkanélküliség - ismertette Horváth András vezető elemző.

2022-ben jelentősen emelkedett a bérdinamika a 20 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi plusz illetménye következtében. Emellett 2021-től ismét feszessé vált a munkaerőpiac és megjelent a munkaerőhiány, amely a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamikát okozott.

16,3 százalékkal nőttek a bérek januárban, 7,5 százalékkal csökkent a nettó reálbér, 544 ezer forintra nőtt az átlagos bruttó bér. 17,5 százalékkal nőttek a bérek 2022-ben, 2,6 százalékkal nőttek a nettó reálbérek, 16,3 százalékkal nőtt a rendszerese bér. A vállalkozásoknál 17 százalékkal, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal, a non-profit szférában 13,3 százalékkal nőttek a bérek - árulta el a szakértő.

A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, de a nemzetgazdasági szintű bérnövekedés továbbra is kétszámjegyű marad: 14-15 százalék közötti lehet a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14 százalékos emelése, valamint a magas infláció következtében növekvő bérigények miatt

- fogalmazott Horváth András.

Csökkenhetnek a banki kamatok

Az MNB a tavaszi hónapokban is magasan tartja a kamatokat, az óvatosság egyelőre indokolt, tekintve, hogy a forint árfolyama az elmúlt hetek pénzügyi turbulenciái alatt még mindig sérülékenynek bizonyult. Az elemzők az éve második felében számítanak a kamatok csökkentésére, a 18 százalékos egynapos kamat fokozatosan a 13 százalékos alapkamathoz csökkenhet, ezt követően pedig sor kerülhet az alapkamat csökkentésére is.  A vártnál magasabb hazai infláció, valamint a kockázati tényezők vártnál lassabb javulása következtében az idei és a jövő évre várt kamatpályát felfelé módosították az elemzők, az idei év végi 9 százalékos alapkamat várakozást 10,5 százalékra, a jövő év végit pedig 4,5  százalékról 6 százalékra emelték, a legutóbbi, januári prognózishoz képest - ismertette Kuti Ákos – a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központ vezetője.

A forint árfolyamának előrejelzését is javították a bankcsoport elemzői

Ezt az elemző szerint a forint gyors év eleji erősödése, a gáz- és energiaárak év eleje óta látott csökkenése és alacsonyabb szinteken való stabilizálódása indokolja. A későbbiekben a várható kamatcsökkentési ciklus ellenére nem számítanak a forint gyengülésére, mivel az infláció várható meredek csökkenésének hatására az év végére pozitív lesz a reálkamatláb, amely csökkentheti az elvárt hozamokat, míg a kockázati megítélésük javulása a hazai kamatfelárak szűküléséhez vezethet - árulta el Kuti Ákos.