Egyre nagyobb a baj a munkaerőpiacon: bevándorlók nélkül elhasalhat a magyar gazdaság?

A következő években egyre nagyobb lesz a munkaerőhiány a Munkaerőpiaci Kerekasztal rendezvényen elhangzottak szerint. Elkerülhetetlen lesz a külföldi munkaerő alkalmazása a közeljövőben, de emellett fontos, hogy kihasználjuk a hazai munkaerő-tartalékot is.

A rendezvényen részt vevő dr. Zöld-Nagy Viktória, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a jelenlegi helyzetben kiemelt cél a munkahelyek megőrzése. A bejelentett, illetve a jövőben várható új magyarországi fejlesztések ugyanakkor további munkahelyek létrehozását eredményezik. Ehhez a hazai munkaerő-tartalék aktivizálásánál figyelembe kell venni a fő demográfiai folyamatokat.

Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a szakképzési rendszer 3-5 éves átfutással képes reagálni az aktuális piaci igényekre az iskolarendszerű képzésben. A felnőttek szakmai oktatása a szakképzési centrumokban vagy általában a felnőttképzési rendszer ennél gyorsabban képes a megfelelően képzett munkaerőt biztosítani, akár az átmeneti munkaerőhiányt kezelni.

A munkaerőpiaci igények figyelembevétele a szakképzés átalakításának egyik legfontosabb célja volt. Hozzátette, a hátrányos helyzetű térségekben nem csupán a foglalkoztatottság lenne javítható a közlekedési lehetőségek további fejlesztésével, hanem csökkenthető lenne a szakképzetlenek száma is.

A hazai munkaerőpiac legnagyobb aktuális kihívásai között a résztvevők elsősorban a felnőttképzés fejlesztését, a szakképzett fiatalok elvándorlásának megállítását, a kutatás-fejlesztési tevékenységek bevonzását említették. G.Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kedvező bérköltség mellett az országnak további versenyképességi ajánlatokkal kell a Magyarországra bevonzani kívánt cégek felé megjelennie. Dr Nyírő József, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége elnöke méltatta azt a kivételes tényt, hogy a német prémium autómárkák képviselői ekkora mértékben vannak jelen az országban. Ezek a beruházások ugyanakkor kevés K+F tevékenységet hoztak az országba, pedig mind a versenyképes gazdaságnak, mind a képzett fiatal munkaerő itthon tartásának ez fontos feltétele lenne.

Tóth Csaba, a Magyar Műanyagipari Szövetség képviseletében a jobb tervezhetőség jelentőségét hangsúlyozta, példaként felhozva, hogy

miközben számos uniós országban több évre előre megkötött bérmegállapodások biztosítják a munkabér-költségek tervezhetőségét, addig Magyarországon a következő évre vonatkozó minimálbér értéke immár évről évre csak december végén válik ismertté.

A Munkaerőpiaci Kerekasztal célja, hogy a különböző szektorok képviselői rendszeresen meg tudják osztani egymással ismereteiket a hazai munkaerőpiacot érintő aktuális fejleményekről, a közösen kijelölt témakörökben pedig feltárja a legjobb hazai gyakorlatokat, illetve elemzéseket, megoldási javaslatokat dolgozzon ki azok elterjesztése érdekében. Résztvevői között a magyar munkaerőpiac befolyásos érdekképviseleti és szakmai szervezetei, valamint a területért felelős kormányzati döntéshozók találhatók.