Szürreális elképzelés volt a kétgyermekes nők korlátlan, élethosszig tartó szja-mentessége?

Magyar Péter miniszterelnök a jövő évre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 4,9 százalékos költségvetési hiánnyal számol. A tervek között szerepel a minimálbér személyi jövedelemadójának (szja) csökkentése, az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása, az elmaradt ágazati béremelések részleges pótlása, a családi pótlék emelése, valamint új lakásvásárlási és energetikai programok indítása.-

A fedezetet nagyrészt az előző kormány túlárazásainak és korrupciójának felszámolása biztosítja. Palócz Éva rámutatott, hogy a korábbi vezetés az idei év első négy hónapjában, a 2026-os választások előtt mintegy 2000 milliárd forintot osztott szét indokolatlanul. Míg ez a hatalmas pluszkiadás az idei évet még terheli, a 2027-es büdzséből már hiányozni fog, ami önmagában is jelentős mozgásteret teremt az új kormánynak. Ebből a felszabaduló összegből jut most forrás az új intézkedésekre, vagyis a támogatásokat nem a lakosságtól elvont pénzekből finanszírozzák.

A költségvetés egyik legnagyobb nyertesei az alacsony keresetűek lesznek. A minimálbér szja-jának csökkentésével az adórendszer visszakap egy olyan szolidaritási elemet, amelynek 2011-es kivezetése tömegeket hozott nehéz helyzetbe. Ez a lépés ráadásul a jelenleg is zajló, nehézkes minimálbér-tárgyalásokon is segítheti a megegyezést. - írja az Infostart.

A kormány emellett racionalizálja a korábbi családtámogatási rendszert is. A vezérigazgató bátor és elkerülhetetlen lépésnek nevezte az édesanyák korlátlan szja-mentességének felülvizsgálatát, amely ezentúl jövedelmi plafont kap. A korábbi, túlzó ígéret olyan gazdasági aknát jelentett, amelyet egyetlen államháztartás sem bírt volna el. Helyette a legigazságosabbnak tartott támogatási forma, a minden gyermek után alanyi jogon járó családi pótlék összege emelkedik.

A pénzpiacok és a külföldi befektetők szempontjából a legfontosabb üzenet a 4,9 százalékos hiánycél. A szakember kiemelte, hogy a tartós gazdasági egyensúlyt a bevételek növelése helyett a kiadások csökkentésével lehet elérni, és a mostani tervezet ezt az utat követi. A fegyelmezett költségvetési politika elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország 2030 körül csatlakozhasson az euróövezethez.

A szigorú büdzsé képes fenntartani a tavaszi választások óta megerősödött befektetői bizalmat is. Ez létfontosságú az ország számára, hiszen a korábbi kormány elhibázott fiskális politikája miatt jelenleg Magyarország fizeti a GDP arányában a legmagasabb kamatterhet az Európai Unióban – többet, mint az egészségügy teljes éves költségvetése. A korábbi évek sorozatosan elvétett és megduplázódott hiánycéljai után a jövő évi költségvetés egyelőre hitelesnek, reálisnak és bizalommegtartónak tűnik.