Ezt kell tudni a rettegett ár-bér spirálról: már Magyarországon is beindult a láncreakció?

Csak augusztusban 16,6%-kal nőttek a keresetek Magyarországon éves alapon, ami gyorsulást jelent az előző hónapokhoz képest. Az erőteljes növekedés mind a vállalati, mind a költségvetési szférában megfigyelhető, ami minden bizonnyal annak tudható be, hogy az évtizedes csúcsokat döntögető infláció miatt a vállalatoknak többször kell emelni a béreket. Rossz hír, hogy a rendszeres keresetek dinamikája is magas, és növekvő, ami szintén az ár-bér spirál beindulására vall. Ezt minden bizonnyal csak a közelgő recesszió tudja majd megállítani. Ugyanakkor a bérdinamika növekedése minden bizonnyal nem lesz elég ahhoz, hogy a keresetek vásárlóereje ne csökkenjen érdemben a következő hónapokban.

Idén szeptemberben pedig már minden várakozást meghaladó mértékű volt itthon az infláció: nem kevesebb, mint 20,1%-kal került többe minden az egy évvel korábbihoz képest. Ráadásul a legjobban az élelmiszerek drágulnak, ami az alacsonyabb keresetűeket és a nyugdíjasokat érinti érzékenyen: az ő fogyasztói kosaruk tavaly szeptember óta közel 30%-kal drágult.

A fizetések mindeközben a KSH adatai alapján  havi viszonylatban  második hónapja csökkent a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete. Ez júniusban még 503 521 forint volt, júliusban 499 952, augusztusra pedig 497 152 forint. A reálkereset 6,1%-kal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 10,7%-os növekedése mellett. A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forint volt, ez 14,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 273 500 forintot tett ki, 16,3%-kal nőtt az előző évhez képest.

Így nem meglepő, már nálunk is előkerül az ár-bér spirál fogalma. De mi is ez, és mikor beszélhetünk erről a jelenségről?

Ár-bér spirálról akkor beszélünk, amikor a magasabb árak arra késztetik a munkavállalókat, hogy magasabb béreket követeljenek, ami viszont növeli a költségeket és még magasabbra nyomja az árakat, ami egy körforgást indít el.

Amerikában ez a folyamat már elindult, a yahoo!money is azt írja, hogy az USA-ban a második negyedévben a bérek éves szinten 5,1%-kal nőttek, ami az inflációs ráta alatt van, viszont ez a leggyorsabb ütemű változás a sorozat 2002 első negyedévének kezdete óta. Az IMF megállapította, hogy bár a kockázatok alacsonyak, de egyes közgazdászok szerint az USA azonban már most bekerült az ár-bér spirálba, mivel az emberek egyre magasabbra hajszolják az inflációt.

Minden egyes hónappal, amikor az infláció magas marad, nő annak a kockázata, hogy a további inflációs várakozások is magasabbra kerülnek

- mondta Henry Allen, a Deutsche Bank elemzője.

A cégek és a magánszemélyek viszont ezt figyelembe veszik az árképzésükben, valamint a béralkukban így pedig a magasabb inflációra vonatkozó várakozások önbeteljesítő jóslattá válnak

- tette hozzá. Az áruk és szolgáltatások iránti nagy kereslet inflációt okoz, a vállalatok nehezen tudták kielégíteni a keresletet, ami a tavalyi évben meg is történt, és az elmúlt generáció leggyorsabb inflációját indította el. Az infláció költségei miatt a munkavállalók több pénzt követeltek, válaszul a vállalkozásoknak emelniük kell az áraikat, hogy kompenzálják a béremelést.

Ahogy a költségek spirálszerűen emelkednek, úgy emelkednek ismét a bérek, és az ár-bér spirál tovább folytatódik.

Jerome Powell, a Fed elnöke többször felvetette, hogy ha az inflációs várakozások szelídek és kezelhetőek, vagyis "lehorgonyzottak" maradnak, akkor elkerülhető az ár-bér spirál. Eddig az inflációs várakozások nem ugrottak meg túlságosan a Fed által figyelt kimutatásokban, de a közgazdászok szerint vannak más jelek is, amelyekre figyelni kell.

Többek között ilyen a szolgáltatások maginflációja is, amely nem tartalmazza az energiát, és amelyet hosszú távúnak tekintenek, mivel ezek az árak általában lassan változnak és magukban foglalják a hosszú távú inflációs várakozásokat- amely jelenleg 40 éves csúcsra, 6,7%-ra gyorsultak az Egyesült Államokban. Még az erősen súlyozott, késleltetett és gyorsuló ütemben emelkedő bérleti díj, vagyis a lakhatás kategóriája nélkül is 6,6 százalékos növekedésről van itt szó. Ráadásul ez tovább gyorsul és emelkedik.

Az infláció nem fog olyan gyorsan csökkenni, mint ahogy azt a befektetők várják az elkövetkező hónapokban

- mondta Allen. A másik jel, amerre érdemes figyelni, az az élelmiszerek havi inflációja. Az Egyesült Államokban ez szeptemberben 0,69%-ra csökkent az augusztusi 0,75%-ról, míg az éttermi fogyasztásoknál ez 0,87%-ról 0,94%-ra emelkedett.

Az élelmiszer-alapanyagok egy kicsit kiegyenlítődnek, de a bérek az otthonról elvitelre szánt élelmiszerekben mutatkoznak meg

- tette hozzá a szakértő. A bérek pedig akkor is emelkedtek, amikor a termelékenység csökkent, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók kevesebbért többet fizetnek. A munkaerőköltségek általában a termelékenységgel párhuzamosan mozognak.

A közgazdászok szerint jó hír, hogy az ár-bér spirál idővel fokozatosan csökkenni fog, viszont ez több időbe telhet,mint egy év. Az adatok alapján a bérek és a jövedelmek növekedése augusztusról szeptemberre újra felgyorsult, elsősorban az alacsonyabb jövedelműek körében, így a közgazdászok arra számítanak, hogy az infláció lassulni fog, de valószínűleg nem esik sokkal 4% alá, "és ez néhány évig eltart.

Minket sem kímél az ár-bér spirál

Az elemzők eltérően látják az úgynevezett ár-bér spirál kialakulásának veszélyét. A jelenség viszont szerintük mindig is létezett, csak annak mértéke kérdés.

Részben már megjelent Magyarországon az ár-bér spirál, miután egyes vállalatok már kalkuláltak az emelkedő bérköltségekkel, és ezek egy részét megpróbálták beépíteni az áraikba

– mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakértő szerint, szemben a korábbi évekkel, viszonylag hamar egyértelmű vált, hogy mekkora mértékű béremelésekre lehet számítani 2022-ben, így a vállalatok előzetesen fel tudtak készülni, és ennek alapján tudták kialakítani az árazási stratégiájukat.

A következő hónapokban még hajthatja a béreket, hogy egyes vállalatok és állami szereplők egyszeri juttatásokat adnak a dolgozóknak a 20%-os infláció miatt, illetve tovább emelik a béreket év közben, a kibontakozó recessziós környezet miatt azonban könnyen lehet, hogy néhány hónap múlva lassul majd a bérdinamika. Miután jövőre minden bizonnyal a minimálbér és a bérminimum is kisebb mértékben nő, mint idén (amikor 20%-kal emelkedett), így ez is lejjebb szoríthatja a fizetések növekedési ütemét.

A beinduló ár-bér spirált azonban nem könnyű megtörni: mind a vállalatok, mind a háztartások inflációs várakozásai magasak, amelyeket igyekezhetnek az árakban és a bérekben is érvényesíteni az egyes szereplők a következő időszakban.