Csányi Sándor a kamatstopról: érthetetlenek a beavatkozások, veszteséges a magyar bankszektor

Nem túl kedvezőek a kilátások a világgazdaság és az európai gazdaság növekedését illetően, 2022-ben a korábbi 4%-os növekedési várakozás 1,5%-ra, a 2023-as várakozás 1% alá csökkent az USA-ban, az egy éven belüli recesszió valószínűsége 10%-ról 50%-ra emelkedett - mondta Csányi Sándor a Közgazdász-vándorgyűlés plenáris ülésén a Portfolio tudósítása szerint.

Az OTP-vezér előadásában kifejtette, a magyar gazdaság energiaigénye magas, amit az akkumulátorgyárak fokozni fognak, és

a lakásállomány energiahatékonyságában elmaradt fejlesztések árát is most fizetjük meg.

Ha meg is oldódik az LNG-gáz szállítása, sose lesz olyan olcsó, mint a vezetékes gáz, így ha nem áll helyre a régi gázszállítási gyakorlat, Magyarország és az EU csak veszíteni fog - folytatta Csányi Sándor, aki szerint legalább fél százalékkal befolyásolná az EU-s források elmaradása a GDP-t.

A magyar bankszektor mérete az elmúlt öt évben közel duplájára nőtt, nagyrészt a támogatott hitelezés miatt, és a fix kamatozású hitelek aránya jelentősen, 50% fölé emelkedett, a magyar nettó kamatmarzs az elmúlt évek csökkenése után a régióban az alacsonyabbak közé tartozik, a költséghatékonyság (51,2% kiadás/bevétel mutató tavaly) átlagosnak mondható. Mint kifejtette, költséghatékonyságot segíti a digitalizáció: a fiókokban végrehajtott tranzakciók az elmúlt 5 évben a felére csökkentek, de nem elképzelhető, hogy fiókhálózat nélkül működjön a bankszektor. Kijelentette: a magyar bankszektor adóterhelése túlzott, van határa a teherviselő képességnek.

Számomra érthetetlen, hogy befektetési szempontból néhány banknak miért éri meg még mindig itt lenni. 2010 óta a magyar bankszektor nemzetközi sztenderdek szerint elvárt hozamától nominálisan 3666 milliárd forinttal marad el a bankszektor nyeresége, 2021-es jelenértéken számítva ez 8336 milliárd forint

- mondta az OTP-vezér, aki szerint 2022-ben majdnem akkora terhekkel néz szembe a magyar bankszektor, mint amekkorát 2014-ben a devizahiteles elszámolás és a forintosíetás okozott neki.

A kamatstop legújabb hosszabbítása mintegy 85 milliárd forintos extra terhet jelent a bankoknak, és Csányi szerint érthetetlenek ezek a beavatkozások.

Úgy érzem, nem látja mindenki tisztán a gazdaságirányításban, hogy a bankszektor igenis nehéz helyzetben van: veszteséget realizál, és nem éri meg ide befektetni. Mi itt vagyunk, mi nem tehetjük meg, hogy elhagyjuk az országot

- húzta alá. A kamatstop arra ösztönzi a magyar lakosságot, hogy a változó kamatozású hiteleket válasszák, mert úgyis megsegíti őket az állam - tette hozzá.

Címlapkép: Rosta Tibor, MTI/MTVA