Kanyarban az energiaválság: nagyon ráfázhatnak azok a cégek, akik nem lépnek időben

A német stratégiai tanácsadócég felmérése szerint 2021 januárja és 2022 márciusa között a nyersolaj ára több mint kétszeresére emelkedett, minden korábbi előrejelzést felülmúlva. Ugyanebben az időszakban Európában a gáz ára megtízszereződött. A fémek – különösen az elektromos járművek (EV) fő alapanyagaként szolgáló alumínium és nikkel – ára szintén meredeken nőtt, amit a fő termelő Oroszország kínálatával kapcsolatos aggályok hajtottak. A magas nyersanyagárak okozta inflációs nyomás és a növekvő költségek mellett további aggodalmat okoz az ellátás biztonsága is

„Számos nyugati és európai ország az orosz kőolaj-függőség megszüntetését és az energiaellátás diverzifikálását helyezi előtérbe. A folyamat egyes elemzők megfigyelései alapján ahhoz vezethet, hogy a gyors stabilitási cél bizonyos mértékig alááshatja az elmúlt évek szén-dioxid-mentesítési erőfeszítéseit. A Roland Berger hosszabb távlatokban gondolkodna: a két cél valójában szinergikus, a szén-dioxid-mentesítés lehet a kulcsa az ellátás biztonságának és az energiafüggetlenségnek Európa és számos más OECD-ország számára. Amennyiben az Európai Unió teljesíti azt a célt, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 27 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezze, valamint 2050-re az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékkal csökkenti a CO2-kibocsátást, akkor eleve kevésbé függ majd az orosz olajtól és gáztól” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

A szakértők szerint több iparágat is jelentős mértékben érint majd az emelkedő energiaár, ugyanakkor a vállalatok számos intézkedést tehetnek hatékonyságuk megtartása, energiaköltségeik csökkentése és az üzemanyagellátás biztonságának kezelése érdekében. A Roland Berger az alábbi négy lépés végrehajtását javasolja.

Energetikai ellenálló képesség ellenőrzése:

A vállalatoknak először azonosítaniuk kell az ellátási lánc akadozásából eredő, a működésüket érintő potenciális energiabiztonsági kockázatokat. Fel kell mérniük a lehetséges geopolitikai bizonytalanságokat, és meg kell határozniuk, hogy mely üzleti egységeik a leginkább érzékenyek az energiaárak rövid- és középtávú ingadozására.

Ellátási biztonsági radar:

A következő lépés a vállalatok számára a nyersanyag importra vonatkozó esetleges szankciókkal kapcsolatos tervezés. A nagyobb vállalatoknak meg kell próbálniuk felhalmozni saját biztonsági készleteiket, míg a többi szereplőnek alaposan meg kell vizsgálnia a jövőbeli ellátási lánc megszakadásának lehetőségét, alternatívákat kell felkutatni.

Terv az energiaköltség csökkentésére vonatkozóan:

A vállalatoknak érdemes összeállítaniuk rövid távú és könnyen megvalósítható, valamint hosszú távú intézkedésekről szóló listát, melyek csökkentik az energiafogyasztást a cégen belül.

Frissített szén-dioxid-mentesítési stratégia:

Az energiaköltség csökkentésre vonatkozó tervek, egyedi lépések alapján meg kell határozni a vállalat azon szegmenseit, melyek a leginkább alkalmasak a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokra történő átállásra. Az iparági know-how alapján ki kell dolgozni a dekarbonizáció folyamatát. A hangsúlyt az ellátás kockázatmentesítésére és az energiafüggetlenségre kell helyezni.

A katonai konfliktusok és a geopolitikai zavarok következménye a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság, az energiaköltségek és az ellátásbiztonság ugyanakkor várhatóan a kormányok és a vállalatok napirendjén szerepel majd a következő hónapokban, években. A vállalatoknak fel kell tehát készülniük a váratlan eseményekre, ennek útja azonban nem az, hogy megpróbálják megjósolni a kiszámíthatatlant, hanem inkább az, hogy drasztikusan növelik az energiaflexibilitásukat és az agilitást az egész szervezeten belül. A kormányok számára a jó hír az, hogy az energiaellátás diverzifikálása és a szén-dioxid-mentesítés célkitűzése talán nem is olyan ellentmondásos, mint amilyennek elsőre tűnik.