Országgyűlési választások 2022: Percről percre a legfontosabb hírek, eredmények

Legkésőbb vasárnap 16 óráig meg kell semmisíteniük az országgyűlési választáson induló pártoknak és jelölteknek a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok (választási irodától kapott) adatait. A népszavazási eljárásban a kezdeményező kormány, valamint az Országgyűlésben frakcióval jelentkező pártok igényelhették az adatokat. A választási eljárásról szóló törvény (Ve.) lehetővé teszi az országgyűlési választásra nyilvántartásba vett jelölteknek, hogy a kampány céljaira a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét igényeljék az illetékes választási irodától, a listát állító pártok ugyanezeket az adatokat a Nemzeti Választási Irodától (NVI) kaphatták meg. A megkereséseknek a választási irodák legkorábban akkor tehettek eleget, ha az illetékes bizottságok nyilvántartásba vették a jelöltet, illetve a pártok által állított listát, és csak akkor, ha a kérelmezők igazolták, hogy befizették az adatszolgáltatás díját. Az országgyűlési képviselők általános választásával azonos napon tartandó országos népszavazás eljárásában is igényelhetők voltak a választók adatai: ebben az eljárásban a kezdeményező kormány, valamint az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok igényelhették az adatokat. Ezeket az információkat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehetett felhasználni, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos. Az adatokat legkésőbb a szavazás napján 16 óráig meg kell semmisíteni, az erről készült jegyzőkönyvet pedig a jelölt és a jelölőszervezet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint 13 óráig a szavazásra jogosultak 40,01%-a adta le a voksát - ez továbbra is elmarad a 4 évvel ezelőtti szinttől. A 7 693 857 névjegyzékben szereplő ember közül eddig 3 078 029 fő adta le a voksát.

Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök feltűzi az első választóknak járó kitűzőt fia, Veres Ádám zakójára az országgyűlési választáson a Farkasréti Általános Iskolában kialakított szavazókörben 

A látássérült választópolgárok Braille-írással ellátott szavazósablont vehetnek igénybe a voksoláson annak érdekében, hogy önállóan adhassák le szavazatukat. Ilyen sablon azonban csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár azt előzetesen igényelte március 25-én 16 óráig. Az NVI összesítése szerint 250 választópolgár igényelt ilyen sablont. MTI

Hann Endre, a Medián ügyvezetője szerint magas részvétel lesz, és lehet, hogy a Fidesz-fölény az ellenzéki szavazókat mozgósította, így szorosabb eredmény várható, mint amit a Medián utoljára mért. Telex

A Vas megyei Bobán a szavazóhelyiségben egy választópolgár rosszul lett reggel. A Bizottság mentőt hívott. Az esemény a szavazás menetét nem zavarta.

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint 11 óráig a szavazásra jogosultak 25,77%-a adta le a voksát - ez továbbra is elmarad a 4 évvel ezelőtti szinttől.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési képviselők választásán és a vele egy napon rendezett népszavazáson csak levélben szavazhatnak, és csak akkor, ha március 9-éig felvetették magukat a névjegyzékbe. Ezt több mint 456 ezren tették meg. Az NVI vasárnapi adatai szerint már több mint 225 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok: 34 600-at közvetlenül, levélben juttattak el az NVI-hez, több mint 190 ezret pedig a külképviseleteken adtak le. MTI

Az NVI adatai szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Debréte a legkisebb szavazókör: itt 11 helybélit és négy átjelentkezéssel szavazó választópolgárt várnak, vagyis összesen 15-en szerepelnek a választói névjegyzékben. A Zala megyei Felsőszenterzsébeten 14-en szerepelnek a lakcímük alapján a névjegyzékben és hárman átjelentkezéssel szavaznának itt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornakápolnán 20 helybélit és két átjelentkezőt várnak. Perecsén 18 helybélit és öt átjelentkezőt, a Zala megyei Pusztaapátiban és a Veszprém megyei Megyeren pedig 21-21 helybélit és két-két átjelentkezőt várnak az urnákhoz vasárnap. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Keresztéte szavazókörébe pedig 21 helybélit és három átjelentkezőt várnak. A Zala megyei Iborfián ugyan csak 16-an szerepelnek a névjegyzékben a lakcímük alapján, de kilenc átjelentkező is szavazna a településen. A legnagyobb magyarországi szavazókör Budapest 2. számú országgyűlési egyéni választókerületében található, az átjelentkezők számára kijelölt szavazókörbe 6139 választópolgárt várnak.

Több mint 231 ezer választó élhet első alkalommal a választójogával vasárnap az országgyűlési választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson. Ők azok, akik a 2019-es önkormányzati választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá. Az első választók nemzeti színű kitűzőt vehetnek át a szavazatszámláló bizottságoktól. A kerek, ezüstös színű szegéllyel ellátott kitűzőn a "Szavaztam!" felirat szerepel. A kitűző valamivel nagyobb, mint egy 50 forintos érme. MTI

Leadja szavazatát egy népviseletbe öltözött nő a bujáki Glatz Oszkár Művelődési Központ és Könyvtárban kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án. MTI/Komka Péter

A választási eljárási törvény szerint a választópolgár a személyazonossága mellett a lakcímét vagy a személyi azonosítóját igazolja a szavazatszámláló bizottság előtt. Ha a választópolgár lakcíme azért tér el a névjegyzékben szereplő címtől, mert a közterület neve vagy a választópolgár házszáma megváltozott, a szavazatszámláló bizottság - a helyi választási irodától kapott, a közterületi elnevezések és a házszámok megváltozásáról tájékoztató jegyzék alapján - megállapítja, hogy a cím a közterület megnevezésének megváltozása miatt nem egyezik a névjegyzékben található lakcímmel, és erre tekintettel biztosítja a szavazást. Abban az esetben, ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző napokban változott meg - például házasságkötés miatt - és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, az okmány egyéb adatainak és az új nevére szóló lakcímkártya adatainak összevetésével kell megállapítani a személyazonosságát. Ha a választópolgár az új nevére szóló lakcímkártyával sem rendelkezik - vagy egyéb kétség esetén - a szavazásnapi forgatókönyvben megadott ügyeleti telefonszámon lehet egyeztetést folytatni. A szavazás napján is nyitva vannak este hét óráig a kormányablakok és az okmányirodák, hogy az országgyűlési választással összefüggésben segítsék a személyazonosságot igazoló okmányok megújítását, kiváltását, cseréjét és pótlását. MTI

Délelőtt 9 óráig a választásra jogosultak 10,31%-a vett részt az országgyűlési választásokon.

Orbán Viktor miniszterelnök a feleségével, Lévai Anikóval jelent meg a szavazókörben nem sokkal reggel nyolc után. Orbán egyéniben a Budapest 3. választókerület jelöltjei közül választhatott, ahol Fürjes Balázs, a kormánypártok jelöltje Hajnal Miklós ellenzéki jelölttel csap össze. (24.hu)

A szavazatszámláló bizottságnak meg kell akadályoznia, hogy a szavazóhelyiségben tartózkodók közül bárki befolyásolni próbálja a többi választópolgárt. Kényszert azonban a testület tagjai rendfenntartási célból sem alkalmazhatnak, ha azonban bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek valakit, akkor a rendőrség megérkezéséig az illető feltartóztatása érdekében arányos kényszer alkalmazható. A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely veszélyezteti a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamelyik tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki vagy áramszünet következik be a szavazóhelyiségben. Rendkívüli eseménynek számít az is, ha bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság valamely tagját, választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét. A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni. Az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik. Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik, vagy ha bombariadó van. Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget és értesíteni kell a rendőrséget.

7 óráig a választásra jogosultak 1,82%-a jelent meg a szavazókörökben, ez 139 667 voksolót jelent.

Nincs általános maszkviselési kötelezettség Magyarországon a koronavírus-járvány miatt, ezért a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a választóknak sem kötelező maszkot viselniük a szavazókörben. A karanténban lévőket felkereső szszb-tagoknak azonban javasolják a maszkviselést és a távolságtartást.

Vasárnap a szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, nincs általános kampánycsend, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel. A szavazóhelyiség területén kívül, közterületen található választási plakátok eltávolítását a törvény nem írja elő, az nem tartozik a szavazatszámláló bizottság (szszb) feladatai közé, és a plakátokat az szszb tagjai önhatalmúlag nem távolíthatják el. Ha a választók sérelmezik a plakátok elhelyezését az szszb-nél, tájékoztatni kell őket, hogy az egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb) nyújthatnak be kifogást.

A szavazatszámláló bizottság tagjai előkészülnek a Nagykanizsa Központi Óvoda Kossuth téri Tagóvodában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson. Kép:MTI/Varga György

A szavazás megkezdése előtt az összes szavazókörben valamennyi urnát az első választó jelenlétében zárja le a szavazatszámláló bizottság a vasárnapi országgyűlési választáson és a vele egy napon rendezett országos népszavazáson. A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazásra megjelenő első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető. A szavazatszámláló bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák - köztük a mozgóurna - üresek-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat: a műanyag urna fedelét az alsó részre illeszti és két oldalon plombával lezárja, a papírurnákon a nemzeti színű urnazáró szalagot feszesre húzza, szorosan megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez.

A 3154 településen és 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókör reggel 6 órakor nyit, és este 7 óráig várják az urnákhoz a választásra jogosult 7,7 millió választópolgárt. A 145 külképviseleten 65 ezer választópolgár adhatja le voksát, 456 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig levélben szavazhat. Ugyan először zajlik egyszerre parlamenti választás és országos népszavazás, de a szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják. Tizenkét nemzetiség több mint 41 ezer választója azonban - akik kérték, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson - nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a határidő lejártáig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát a választásra. Az országos listáról 93 mandátumot osztanak szét, a listára adott szavazatok és a töredékszavazatok arányában. Az a párt állíthatott országos listát, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthatott. Az országos pártlistás szavazólapon hat pártlista szerepel. Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén (vagy budapesti kerületben) élni akar a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat, ezt csaknem 158 ezren jelezték előre. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz. Négy évvel ezelőtt 200 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak voksolni.