Ennyivel nőhet az infláció az orosz-ukrán háború miatt: a gazdasági növekedést is visszaveti a válság

Az OECD honlapjára felkerült értékelésében a párizsi székhelyű szervezet megjegyezte, hogy a nyersanyagárak meredeken emelkedtek. Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának körülbelül egyharmadát adja, és fontos műtrágya- és ipari fém-, például nikkel- és palládiumtermelők. A búza, a kukorica és a műtrágya ellátászavarai az éhezést és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát növelhetik világszerte. A fémárak szárnyalása számos iparágat érinthet, például a repülőgép-, autó- és chipgyártást.

Az OECD rámutatott arra, hogy mivel Oroszország adja a világ földgáztermelésének mintegy 16 százalékát és a kőolaj 11 százalékát, az energiaárak riasztóan megugrottak. Európa különösen nagy mértékben függ az orosz gáztól és kőolajtól. A gáz azonnali ára Európában jelenleg több mint tízszerese az egy évvel ezelőttinek, miközben az olaj ára csaknem megkétszereződött ugyanebben az időszakban. Az ársokk érinti a háztartásokat és világszerte megzavarja az áruk és szolgáltatások termelését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nesze neked árstop: így fosztotta ki a február a magyar nyugdíjasokat, nagycsaládosokat

A gabona- és takarmányárak, valamint a búza drágulása megjelenik a hús-, tejtermék-, tojásárakban, és a pékáruk terén. Az energiaválság pedig minden szektorban.

Mathias Cormann, az OECD főtitkára az érékelés ismertetésekor azt mondta, hogy a háború következtében szűkülő nyersanyag-ellátás tovább súlyosbítja az  ellátási láncok világjárvány okozta zavarait, amelyek egy ideig ránehezednek a fogyasztókra és a vállalkozásokra is.

Hozzátette: "Az Európai Unió jelentősen támaszkodik Oroszországra az energiaellátás terén. Az EU kőolajimportjának 27 százaléka, földgázimportjának 41 százaléka és szilárd tüzelőanyag-importjának 47 százaléka Oroszországból származik. Néhány évbe fog telni ennek a függőségnek a teljes ellensúlyozása és az európai energiabiztonság megteremtése, de a cselekvést már most el kell kezdeni.

Az OECD szerint az orosz invázió okozta helyzetben átmeneti, jól időzített és jól célzott fiskális intézkedésekre van szükség a válság fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt azonnali hatásainak az enyhítésére. Az OECD értékelése szerint  a GDP 0,5 százalékának megfelelő értékű jól célzott kormányzati fiskális intézkedések lényegesen mérsékelhetik a válság gazdasági hatását anélkül, hogy az inflációt érdemben növelnék.

A nemzetközi szervezet értékelése szerint a háború rávilágított az Oroszországtól való függés minimalizálásának fontosságára, a kulcsfontosságú importok, az energiaforrások diverzifikálása, valamint a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítása a megújuló energiákba való nagyobb befektetések révén.