Cute toddler child, boy, wearing medical mask in supermarket store during covid pandemic lockdown

Nesze neked árstop: így fosztotta ki a február a magyar nyugdíjasokat, nagycsaládosokat

2022. március 13. 07:01

A januári rekord után februárra ismét nagyot nőtt az infláció Magyarországon: 8,3 százalékos éves áremelkedést mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal. Hiába remélte a lakosság, hogy a 2022-es év eleje végre mérséklődést hoz az ősz óta tartó árdrágulásban, a január és február csak további emelkedést hozott. Úgy tűnik, a február 1-jétől érvénybe lépő árstop sem tudta megállítani az árak drasztikus emelkedését, amit kivétel nélkül mindenki érez most a pénztárcáján. Nemcsak éves összevetésben, havi szinten is rengeteget nőttek az árak, mely leginkább az élelmiszerárakban tettenérhető. Így egyáltalán nem is csoda, ha a lakosság úgy érzékeli: hétről-hétre, vagy akár napról-napra minden egyre drágább lesz. A Pénzcentrum ebben a hónapban is kiszámolta, hogy mennyivel kerül többe jelenleg egy kisebb bevásárlás egy nyugdíjas, egy családanya, és egy egyedülálló fiatal számára az egy hónappal, illetve az egy évvel ezelőtti árakhoz mérten. A számításunk megmutatja, hogy az egyes társadalmi rétegek közül kiket sújt leginkább az infláció.

A Pénzcentrum lassan két éve vizsgálja, hogy a három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, hogy februári, 8,3 százalékos rekordinfláció mellett mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2022. februári átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez 0,4 százalékponttal több, mint januárban (7,9%) és csaknem egy teljes százalékponttal magasabb, mint decemberben és novemberben (7,4%). (Októberben még 6,5, szeptemberben 5,5, augusztusban 4,9, júliusban 4,6, júniusban 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke.) Tehát a mérséklődés, ami júliusban mutatkozott, nem tartott ki nyár végéig sem.

Az elemzők abban bíztak, hogy az árstop februárban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor "a tőzsdei gázárak elszállásának még beláthatatlan következményei lehetnek". Azt jósolták múlt hónapban, hogy a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig jelentős mértékű drágulást okozhat.

Ahogy azt mindig igyekszünk hangsúlyozni: nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, és a visszaeséseket sem. Mivel nem ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba egy-egy vásárlás alkalmával, a kosárösszetétel nagyban meghatározza, ki mekkora drágulást tapasztal. Az árstop például sokkal jobban kedvez az alacsony jövedelmű rétegeknek, hiszen ők az érintett termékekből jóval többet vesznek, míg más rétegek kosárösszetételében kisebb súllyal esnek latba.

Bár 2022 februárjában a lakosság egészét érintő infláció 8,3 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árindex 7,8 százalék (az augusztusi 4,4, a szemptemberi 5,0 és az októberi 5,7, novemberi 6,5, decemberi 6,7 és januári 7,4% után), az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás pedig 8,2 százalék volt múlt hónapban. A legmagasabb árdrágulást a legalább három gyermeket nevelő családok és a magas jövedelműek tapasztalhatták: 8,5 százalékot!

Újabb csúcson az élelmiszerdrágulás

2021. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 11,3 százalékkal lett magasabb! Ilyen magas még akkor sem volt az élelmiszerinfláció, amikor a koronavírus járvány első hulláma alatt sérültek az ellátási láncok, termékhiány volt a boltokban, tartott a felhalmozási láz, és mindent egybevetve hatalmas volt a bizonytalanság. Ez látszik a fenti grafikonon is: áprilisra kilőtt az élelmiszerár-emelkedés, aztán nyáron zuhanórepülésbe kezdett, amikorra lement a pandémia okozta első sokk hatása. Az idei év első két hónapjában viszont olyan drasztikus mértékű volt az éves áremelkedés, amilyen a pandémia alatt sem láttunk.

Most újabb csúcsokat dönt az élelmiszerinfláció. Az emelkedés mértéke is drasztikus, hiszen januárban még 10,1 százalékos volt az élelmiszerinfláció, több mint 1 százalékponttal kevesebb. Az élelmiszerárak emelkedése sokkal meredekebb, mint az összes terméket figyelembe vevő fogyasztói árindex.

Az alapélelmiszerek közül több árucikk drasztikusan drágább lett: margarin ára 25,8, a kenyéré 25,0, a száraztésztáé 22,1, a baromfihúsé 19,2, a sajté 17,9, a péksüteményeké 17,8, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5, a cukoré 3,8, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 2,5, a sertéshúsé 1,3 százalékkal emelkedett.

Mindössze egy hónap leforgása alatt, januárról februárra az élelmiszerek ára 2,1 százalékkal lett magasabb! (Decemberről januárra 3, novemberről decemberre pedig még 1,4%-os emelkedést mért a KSH.) Ezen belül a kenyér 7 százalékkal(!), a száraztészta, valamint a margarin 6,3, a párizsi és a kolbász 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,5, a gyümölcs- és zöldséglé 4,4, a kávé 4,2, a péksütemény 4 százalékkal lett drágább.

Az alacsony jövedelműekre vonatkozó élelmiszerinfláció augusztusban még 3,8, szeptemberben 4,5, októberben 5,3, novemberben pedig már 6,1 százalékos volt. 2021 decemberére 8,2 százalékra nőtt, és 2022 januárjában pedig már 10,4 százalékra emelkedett. Februárra pedig elérte a 11,8 százalékot!

A nyugdíjasok élelmiszer árindexe 3,5 százalék volt augusztusban, szeptemberben 4,2, októberben már 5,1 és novemberben 5,9 százalék volt - tehát végig valamivel alatta maradt a teljes lakosságot számításba vevő inflációnka. Decemberre ez a mutató is elérte a 8 százalékot, januárra pedig már 10,3 százalékra nőtt! Februárra tovább nőtt, több mint 1 százalékponttal, 11,5 százalékra.

A három és több gyerekesek nyár végén 3,7, szeptemberben 4,3, októberben 5,2 százalékos élelmiszerinflációt tapasztaltak, novemberben viszont már ők is 6,1 százalékot. Decemberben több mint 2 százalékponttal többet, 8,3 százalékos inflációt érezhettek. 2022 januárjára pedig ismét nagy emelkedést, 10,4 százalékos drágulást tapasztaltak. Februárban, akárcsak a nyugdíjasok 11,5 százalékos emelkedést tapasztalhattak éves szinten.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a járvány előtt jellemzően a nyugdíjas fogyasztói árindex és az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció volt rendszerint a a magasabb, ami a fenti grafikonon is látható. Ez a helyzet azonban megfordult és igazán 2021 januárjától vált el a nyugdíjasokra vonatkozó infláció és az összlakosságra érvényes. Múlt hónapban viszont az élelmiszerinflációban a nyugdíjasok és alacsony jövedelműek is beérték a teljes lakosságot - most pedig ismét az alacsony jövedelműek kerültek a legnagyobb hátrányba.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában az egyes vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a a narancs, az alma, vagy a párizsi, illetve hogy az étolaj, kenyér, zsemle, cukor, burgonya, valamint a csirkehús, stb. ára nagyon felment - nem feltétlenül mutatkozik ez meg ugyanolyan mértékben a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk (pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek), jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint olyan áruké, amelyeket ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolunk. Például a csirkehús drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint a pontyszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum már lassan két éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érint leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás februárban?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak jelentősen többe került februárban a múlt évi költéshez képest, a havi emelkedés viszont nem volt olyan drasztikus mint decemberről januárra - ebben nagy szerepe lehet az árstopnak, hiszen a számításunkban szereplő étolaj 10,2, a finomliszt 12,8, a kristálycukor 8,7, a csirkemell 7,5 és a sertéshús 1,4 százalékkal olcsóbb lett. Ez jelentősen csökkentette a fiktív vásárlóink kiadásait, de még így is többet költöttek összességében, mint egy hónappal korábban.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Hunor a pályakezdő 1025, Judit a családanya 2488, Marika néni 1855 forinttal költött többet a boltban, mint múlt évben. Egy átlagos bevásárlás során ez azért jelentős összeg. Mindhárom vásárlónk 10 százalék feletti drágulást tapasztalt, Hunor és Judit pedig a KSH által számított élelmiszerinflációnál (11,3%) is többet. Nézzük részletesen, kinek hogy alakult a kosara!

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy nagyobb heti bevásárlást spórolósan 2022 februárjában 8731 forintból ki tudott hozni. Ugyanezekért a termékekért januárban 8708 forintot, 2021 decemberében 8335, novemberében 8223, októberben 8164, szeptemberben 8093, augusztusban 8048, júliusban 8090, júniusban 7981, májusban 7921, áprilisban 7877, márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. Tehát tavaly februárban még nagyjából 1000 forinttal több maradt a zsebében!

Hunor kosara egyébként 2021 júliusában lépte át a 8000 forintos lélektani határt: ilyen 2020-ban a járvány alatt egyszer sem történt, dacára a magas élelmiszerinflációnak. Aztán decemberről januárra egy hónap alatt 373 forinttal drágult számára a bevásárlás! Ez drasztikus emelkedés. Februárra azonban az árstop visszafogta a vágtató drágulást: mindössze 0,3 százalék volt a havi különbség. Az éves emelkedés viszont 13,3 százalékos! Ez azt jelenti, hogy a bevásárlás a három fiktív vásárló közül Hunor számára drágult leginkább egy év alatt, a havi drágulást viszont ő érezte a legkevésbe.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol. 2022. februárban 23 780 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban. (Míg 2022. januárban 23 443 forintot, 2021 decemberében 22 522, novemberben 22 268, októberben 22 067, szeptemberben 21 846, augusztusban 21 675, júliusban 21 872, júniusban 21 680, májusban 21 630, áprilisban 21 604, márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot.) 2022. január-február kiugró drágulást mutatott tehát, és nem csak Juditnál:

Érdemes látni azt is, hogy két éve - még a járvány magyarországi megjelenése előtt - Judit kosara még több mint 3000 forinttal kevesebbe került. A családanya éves szinten 11,7, havi szinten 1,4 százalékos drágulást tapasztalt. Egy év alatt csaknem 2500 forinttal drágult meg számára a vásárlás! 

Marika néni - a nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2022. februárban 19786 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján. Ehhez képest 2022 januárjában 19 369 forintért, 2021 decemberében 18 817, novemberben 18 652, októberben 18 526, szeptemberben 18 322, augusztusban 18 222, júliusban 18 403, júniusban 18 313, májusban 18 228 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért. (Áprilisban 18 197, márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forint volt a kosara.)

Látható, hogy decemberről januárra történt nagy drágulás, amelyre a február még több száz forintot rátett. Tavaly februárban még a 18 ezer forintot se érte el a nyugdíjas kosara, most pedig már 19 800 forint közelében jár! Februárban a havi drágulás Marika néni számára 2,15 százalé volt, éves szinten pedig 10,35 százalékkal fizet többet. Amíg tehát Judit és Hunor nem érezték olyan drasztikusnak az áremelkedést januárról februárra (decemberről januárra annál inkább érezték!), addig Marika néni pénztárcája ismét sokat apadt.

Ennek oka részben az, hogy a számításunk szerint - a nyugdíjas háztartások fogyasztására alapozva - Marika néni többet vásárol az olcsóbb baromfihúsból, kevesebbet a csirkemellből, és sertésből. Azonban amíg pl. Judit ezzel nyert az árstopon, addig a fiktív nyugdíjas számára tovább drágult a bevásárlás. A számításunk alapjait az összevethetőség érdekében pusztán az árstop miatt nem változtatjuk meg - de fontos megjegyezni, hogy a valóságban egy nyugdíjas, aki spórolni akar nyilván az olcsóbb, árstoppal érintett húsárukból, tejtermékekből vásárolna be.

Mi várható a továbbiakban 2022-ben?

Az elemzőket is meglepte az élelmiszerek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése, melyet csak némileg tudott fékzeni az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon. Azt egyöntetűen állítják, hogy az orosz-ukrán háború, az energiaválság és a bizonytalanság az idei búzatermelést illetően kiszámíthatatlanná teszi az árak alakulását.

Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. A katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, ez azonban tavaly már kiesett a bázisból, a búzaárak emelkedése miatt azonban meredeken emelkednek a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árai - magyarázta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A közeljövőben az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés - véli a szakértő.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. (2022. januártól a gépsonkát pulykamell sonkára cseréltük az elemzésben, mert a KSH nem közölte tovább a gépsonka átlagárát.) Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Megdőlt a nagy videójáték-tévhit: ezt rengeteg szülő elrontja, súlyos árat fizet érte

A 6-18 éves fiatalok mintegy heti 8 órát töltenek játékkal, a magyar gyerekek pedig mintegy 76 százaléka ezzel tölti a szabadidejét.

Ezzel robbantana bankot rengeteg magyar: sokan nem is ismerik, pedig milliók múlhatnak rajta

A startolásnál a magyarok mindössze 10-15 százaléka ismerte a közösségi finanszírozás lényegét, és sokan még mindig összekeverik ezt a fajta támogatást a jótékonykodással.

5 érv amellett, hogy vásárlóként miért válaszd a közösségi finanszírozást

Békebeli személyesség, XXI. századi technológia - a közösségi finanszírozás közel sem olyan újkeletű fogalom, mint azt gondolnánk.

Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 6. szerda
Csaba
27. hét
Július 6.
A csók világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?